Külvárosi Kávéház

Tranzit

Mióta Újpest központja is úgy néz ki, mint Kőbánya vagy Rákoskeresztúr, és nemhogy a Kántor vagy a Keménykalap és krumpliorr, de a Sose halunk meg egyes snittjei is helytörténeti dokumentummá nemesedtek, a városképben az első érdemi visszalépést a Külvárosi Kávéház megnyitása jelentette.
Mióta Újpest központja is úgy néz ki, mint Kőbánya vagy Rákoskeresztúr, és nemhogy a Kántor vagy a Keménykalap és krumpliorr, de a Sose halunk meg egyes snittjei is helytörténeti dokumentummá nemesedtek, a városképben az első érdemi visszalépést a Külvárosi Kávéház megnyitása jelentette.Külvárosi Kávéház

Budapest IV., István út-Deák utca-sarok

Nyitva: reggeltől kb. éjfélig

Az épület a nyolcvanas években sugárutasított Bajcsy-Zsilinszky (most István) útnak azon a végén áll, ahol már kimerültek a szocializmust aszfaltba álmodók forrásai, aminek következtében egy háztömb lebontására már nem maradt pénz, és így a bitumenfolyam közvetlenül a Hörpintő nevű talponállóba torkollik.

A másik oldalon egy üveges boltja helyén néhány éve elegáns, drága férfiruhaüzlet nyílt. Ez még ma is a város azon kevés pontjai közé tartozik, ahol kapható olyan ing, amelyiken tompaszögűek a gallér csücskei - bár a próbababák egy ideje kezdenek egyre ízléstelenebbül öltözni, amennyiben például behódoltak a háromgombos zakón két gombot begombolás efemer nemtudoménmijének.

A tárgytól csak látszólag tértünk el, mert a bolt és a kávéház egyaránt ugyanannak a lokálpatriótának a tulajdona, akit pályafutása hajnalán mint az Újpesti Dózsa futballkapusát ismerhettek meg a labdarúgás szerelmesei. Éjjelente mindkét érdekeltséget, valamint a rezidenciát egy piros Wartburgból tartja szemmel az, akit ezért fizetnek, ami annál is indokoltabbnak látszik, mivel a Külvárosi Kávéháztól egyutcányira már vér is szokott folyni.

Aki előtt ezek után valamilyen presszószerűség képe jelenne meg, az mégis súlyosan téved, mert a hely amolyan oázis a környéken: kávéház, a külvárosban. A gazdagon és elegánsan renovált félkör alakú homlokzat összhangban van a belső tér kialakításával, ami angol klubok hangulatát idézi. Ugyanez nem mondható el a közönségről. Odabent gyakran mackóban múlatták az időt a vendégek, full-ex-BMW-iket a szemközti gyöpre csapva ki. A hely fényének emelése érdekében ezért aztán az igazgatóság kiszövegszerkesztette az ajtóra, hogy "Kérjük kedves vendégeinket, hogy kávéházunkban a sportruházat viselését mellőzni szíveskedjenek." A nevelő szándék dicséretes, de a megvalósítás láttán joggal támadnak kétségeink. Élhetünk ugyanis a gyanúperrel, hogy a példaképül választott Angliában nem faliújságon üzengetnek a vendégeknek, hanem a pincér adja tudtul, hogy mondjuk "a táncparketten sötét ruha kötelező, flanelöltönyös urak a galérián szíveskedjenek helyet foglalni" (Wodehouse).

A hely különben még most, egy-két évvel a megnyitás után is keresi az önazonosságát. Szemlátomást meghitt fészke akar lenni a bankóbunkó mazdagazdák helyi társaságának, de egyszersmind afféle irodalmi szalonként is szeretne nevet szerezni. Egy kávéház azonban nem attól lesz irodalmi, hogy kiteszi a falra Kellér Dezsőt karikatúrában, hanem hogy mondjuk Berda József is szívesen járna oda. (Ha már Újpest.)

De nem ez az egyetlen aránytévesztés. A sherryt például a likőrök közt számon tartani több mint hiba. (Csak nem a cherry brandyre gondoltak?) Azt meg már meg sem merjük kérdezni, hogy portói például miért nincs. Egy ilyen helyen. És akkor a madeiráról már végképp egy szót se szóltunk.

A kávéházhoz étterem, illetve nyáron kerthelyiség is csatlakozik. A tulajdonos jó szemmel választotta ki a szép házat, amellyel a külső és a belső építésze egyaránt csodát művelt. Talán csak arra kellett volna még vigyázni, hogy a konyha ablakai ne az utcára nyíljanak, mert így nem sokáig maradhat titok, hogy a krumplipürét Maggi-porból csinálják. Mindazonáltal, ha minden olyan jól fog működni, mint az épület vagy mint az olasz kávéfőző gép - és lesz hidegkonyha -, akkor bízvást állíthatjuk, hogy még nagy dolgoknak lehet szemtanúja, aki kimetrózik hozzájuk.

Kőrizs Imre

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.