Van-e esélye az emberiségnek a mutáns koronavírusokkal szemben?

A kockavető nyugalmával

  • Erdős Attila
  • 2021. április 14.

Tudomány

Sorra érkeznek a baljós hírek a koronavírus legújabb változatainak halálos hatékonyságáról. Mi folyik itt, és miben reménykedhetünk?

Március 16-án az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapban, a New England Journal of Medicine-ben megjelent egy, az AstraZeneca vakcinájának hatásosságára irányuló klinikai vizsgálat leírása (Efficacy of the ChAdOx1 nCoV-19 Covid-19 Vaccine against the B.1.351 Variant). A vizsgálatot a Dél-afrikai Köztársaságban végezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vakcina nem véd meg a vírus ún. dél-afrikai mutációjától, azzal szemben ugyanis csak a beoltottak 10 százalékának biztosított védettséget. A kutatók abból a feltételezésből indultak ki, hogy a vakcina legalább 60 százalékos védelmet fog nyújtani, aminek azért van jelentősége, mert a statisztika szabályai szerint ennek a feltételezésével határozták meg az esetszámot. Így fordulhatott elő, hogy a kutatás azt nem tudta megválaszolni, hogy a vakcina milyen védelmet nyújt a súlyos fertőzéssel szemben, hanem csak azt, hogy az enyhe vagy közepesen súlyos fertőzéssel szemben ilyen mértékű a védelem. (A vizsgálatba nem vontak be annyi beteget, hogy minden kiderülhessen.)

Márpedig a „dél-afrikai” vírus jelenlétét már Romániában is kimutatták – a veszélyes mutáns tehát már itt van a szomszédban.

De mit is jelent a mutáció a SARS-COV-2-s vírus – a későbbiekben csak „Vírus”, nagy „V”-vel – esetében?

Véletlenszerű adaptálódás

Ahhoz, hogy szaporodni tudjon, a Vírusnak meg kell dupláznia a saját örökítőanyagát, amihez mind a gazdaszervezet, mind a saját enzimjeit felhasználja. A folyamatban részt vesz egy polimeráznak nevezett enzim, amely lemásolja a Vírus saját örökítőanyagának a láncát. Ha ez a polimeráz tökéletesen működne, akkor az új Vírus pontosan ugyanazt a láncot kapná, mint amiről a másolás történt – de nem működik tökéletesen, hanem rengeteg hibát vét. Ez azt jelenti, hogy az új lánc el fog térni a régitől, és ezt az eltérést nevezzük mutációnak.

Az RNS-vírusok, amelyek közé a Vírus is tartozik, körülbelül milliószor gyakrabban szoktak hibát véteni a másolás során, mint például a humán gazdasejtek, vagy­is a Vírusban a mutációk előfordulásának valószínűsége nagyon nagy.

A jelenlegi járvány fantasztikus mértékű kollaborációt hozott el a tudós társadalomban, ami egyebek közt azzal is jár, hogy a tudományos eredmények szinte naprakészen hozzáférhetők. Hogy a Vírusban a mutációk mennyire gyakoriak, jól mutatja az a website, amely a különböző országokban található „mutáns” Vírusokat tartalmazza. (cbrc.kaust.edu.sa/covmt/) Az Egyesült Államokban például 229 621 esetben végezték el a Vírus genetikai láncának vizsgálatát – ez az ún. szekvenálás –, és azt találták, hogy 192 318 esetben a Vírusok eltértek egymástól, vagyis az egyes Vírusok génállományának 83 százaléka valamiben különbözik. Ha megnézzük más országok mutatóit, nagyjából hasonló eredmények látszanak mindenhol. A magyar adatok még ennél is nagyobb variabilitást mutatnak, 435 szekvenálásból 423 különböző Vírust detektáltak.

Fontos tudnunk azt is, hogy a mutációk nem tudatosan jönnek létre, hanem véletlenszerűen. A vírusok nem képesek gondolkodni és tudatosan cselekedni. A véletlenszerűséget jól bizonyítja az is, hogy a mutációk száma a Vírus különböző génszakaszaiban arányos azok hosszával, vagyis minél hosszabb a gén, annál nagyobb a mutációk száma. A magas mutációs ráta a Vírus számára evolúciós előnyt jelent, mert mindaddig, amíg nem talál magának egy olyan befogadó szervezetet, amelyben „békésen” eléldegélhet anélkül, hogy a befogadó sejtet elpusztítaná, ez az egy mechanizmus áll a rendelkezésére, hogy adaptálódjon. A Vírusunk esetében úgy tűnik, hogy számára a denevér lehet az a befogadó szervezet, amelyben ezt a célt elérte: a humán környezet idegen a számára, itt állandó támadások érik, a túlélése nem biztosított mindaddig, míg ki nem „mutál” magából egy olyan variánst, amely nem pusztít, és békén is hagyják a környezeti elemek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.