Az október 22-i, szerdai földrengés már az ötödik volt fél éven belül, amelyet Csongrádon és a környékén az emberek is észleltek. Júliusban két egymást követő napon 3-as és 3,6-os erősséget mértek a szeizmológusok. Néhány nap múlva reggel háromnegyed kilenckor 2,9-es magnitudójú földrengés volt, negyed tízkor 2,5-ös. Ezekre is több helyen fölfigyeltek az emberek.
Most 4,1-et mutatott a műszer.
A tudósítások szerint több helyen megrepedt a fal, és cserepek is hullottak a tetőről, de senki sem sérült meg.
A hvg.hu közölte egy épület biztonsági kamerájának felvételét, amelyen morajlás is hallható.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium csütörtökön bejelentette, hogy a legutóbbi csongrádi jelenség utórengéseinek megfigyelése érdekében két ideiglenes szeizmológiai állomást telepítettek a dél-alföldi város közelében. „A műszerek segítségével a lakosság által nem érezhető, kisebb utórengések is jól detektálhatók, így ezek helyét és mélységét is meg tudjuk határozni. A főrengés óta már több kisebb utórengést észleltünk” – közölte az intézet.
A mostani és a júliusi rengés centruma közel lehetett egymáshoz.
Az obszervatórium júliusban természetes, tektonikai eredetű földmozgásokról írt, amelyek több mint tíz kilométer mélyen zajló folyamat következményei.
„Hazánk alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog, ez a mozgás »harapófogóba« szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak” – magyarázta az obszervatórium nyáron.
Az, hogy sokáig nem történt ilyesmi, most pedig már az ötödik rengést lehet észlelni, nyomot hagy a csongrádiak biztonságérzetén.
„A földrengések előrejelzése nagyon nehéz. Ha vannak adatok egy terület litoszférájáról, a kőzetlemezek elhelyezkedéséről, modellezéssel megbecsülhető, milyen gyakorisággal következhet be ilyen jelenség, de időpontját és erősségét nem lehet meghatározni” – mondta a Narancs.hu kérdésére Raucsik Béla, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatója. – „Azok a földtani folyamatok, amelyek rengéseket idéznek elő, emberi léptékkel mérve nagyon lassúak. Nemzedékek követhetik egymást úgy, hogy nem észlelnek semmi ilyesmit, legalábbis nálunk. Japánban ez szinte a mindennapok része, az iskolában tanítják, hogyan kell viselkedni földrengés esetén.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
