A Nevers-vágás: amíg itthon kivágják a fákat, Franciaországban már e-fát ültetnek

  • narancs.hu
  • 2017. május 29.

Tudomány

Orbán tisztán lát: Nyugaton nagy hanyatlás van.

Felavatták Európa első e-fáját a közép-franciaországi Nevers-ben: a város szívében található, napenergiával működő „fánál” mobiltelefont lehet feltölteni, vezeték nélküli interneten böngészni vagy egyszerűen csak az árnyékba húzódni a nap elől. Az izraeli sivatag akácfája által megihletett futurista építmény friss levegőt is fúj, elektromos kerékpár feltöltésére is alkalmas.

false

 

Fotó: AFP/Philippe Desmazes

Az első működő e-fát (e-Tree) a 2015 decemberében tartott párizsi klímakonferencia keretében mutatták be, s ezt a fát ültették most el Nevers-ben. Jelenleg a világ tucatnyi városában működik a mesterséges fa, így az Egyesült Államokban, Izraelben, és rövidesen Kazahsztánban is. A Google internetes óriáscég is érdeklődik a találmány iránt – mondta el Bernard Bitan, a napelemes fa egyik atyja.

Magyarországon nyilván az ilyet is simán kivágnák.

(MTI via AFP)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.