A Nevers-vágás: amíg itthon kivágják a fákat, Franciaországban már e-fát ültetnek

  • narancs.hu
  • 2017. május 29.

Tudomány

Orbán tisztán lát: Nyugaton nagy hanyatlás van.

Felavatták Európa első e-fáját a közép-franciaországi Nevers-ben: a város szívében található, napenergiával működő „fánál” mobiltelefont lehet feltölteni, vezeték nélküli interneten böngészni vagy egyszerűen csak az árnyékba húzódni a nap elől. Az izraeli sivatag akácfája által megihletett futurista építmény friss levegőt is fúj, elektromos kerékpár feltöltésére is alkalmas.

false

 

Fotó: AFP/Philippe Desmazes

Az első működő e-fát (e-Tree) a 2015 decemberében tartott párizsi klímakonferencia keretében mutatták be, s ezt a fát ültették most el Nevers-ben. Jelenleg a világ tucatnyi városában működik a mesterséges fa, így az Egyesült Államokban, Izraelben, és rövidesen Kazahsztánban is. A Google internetes óriáscég is érdeklődik a találmány iránt – mondta el Bernard Bitan, a napelemes fa egyik atyja.

Magyarországon nyilván az ilyet is simán kivágnák.

(MTI via AFP)

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.