Az Európai Gyógyszerügynökség arra kéri a tagországokat, hogy egyelőre ne engedélyezzék a Szputnyik-V vakcinát

Tudomány

Addig mindenképp, amíg az ügynökség meg nem vizsgálta azt.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyik vezetője arra kérte az európai uniós tagországokat, hogy tartózkodjanak az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag engedélyeztetésétől, amíg az ügynökség nem vizsgálta meg biztonságosságát és hatékonyságát.

Christa Wirthumer-Hoche, az EMA igazgatóbizottságának vezetője az ORF osztrák közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában beszélt erről.

„Szükségünk van a dokumentumokra, amelyeket áttekinthetünk.

Jelen pillanatban az oltott emberekről sincsenek adataink. Ez nem ismert. Ezért nagyon nem tanácsolnám a nemzeti szintű engedélyeztetést”

– mondta a testület vezetője. Hozzátette, az oltóanyag vizsgálata megkezdődött, az orosz gyártótól érkeznek az adatcsomagok, amelyeket az európai minőségi, biztonságossági és hatékonysági normák szerint vizsgálnak meg.

Ha mindennek megfelelt, akkor az EU-ban is engedélyeztetve lesz az orosz vakcina

– mondta Wirthumer-Hoche.

 Az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű ügynökség a múlt csütörtökön jelentette be, hogy megkezdte a koronavírus elleni orosz vakcnia folyamatos értékelését (rolling review). A szakvizsgálat megkezdéséről hozott döntés a laboratóriumi kutatások és a felnőtteknél végzett korai klinikai vizsgálatok előzetes, kedvezőnek mutatkozó eredményein alapul. A kutatások és vizsgálatok alapján készült tanulmányok azt mutatják, hogy a Szputnyik V kiváltja a szükséges antitestek és immunsejtek termelését, ezáltal hozzájárulhat a koronavírus elleni védelemhez. A vakcina európai uniós forgalmazását az EMA pozitív ajánlásával az Európai Bizottságnak kell hivatalosan engedélyeznie.

Az uniós gyógyszerügynökség ez idáig a Pfizer amerikai gyógyszergyártó és partnere, a BioNTech német biotechnológiai cég által kifejlesztett vakcinát, a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat oltóanyagát, illetve az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagát ajánlotta uniós alkalmazásra. Jelenleg azonban három uniós tagországban, Magyarországon kívül Csehországban és Szlovákiában engedélyezték vagy engedélyeztetési eljárásnak vetik alá a Szputnyik V-t.

Christa Wirthumer-Hoche a ORF-nek nyilatkozva azt is mondta, hogy az emberek gyógyítására fejlesztett gyógyszerek alkalmasságát vizsgáló EMA-bizottság (CHMP) március 11-én tart rendkívüli ülést tart, amelyen értékelik a Johnson & Johnson amerikai vakcina használhatóságát az unióban. Hozzátette, hogy kedvező értékelést várnak, és az Európai Bizottság ezután gyorsan megadhatja a forgalmazási engedélyt.

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.