Vakcina kisokos – minden, amit tudni érdemes a nálunk is használatos vakcinákról

Vakcina kisokos – minden, amit tudni érdemes a nálunk is használatos vakcinákról

Katasztrófa

Ötféle vakcinával olthatnak be a koronavírus ellen. Mit tudunk róluk?

Magyarországon immáron ötféle vakcinával oltják a lakosságot, ám a hivatalos tájékoztatók útvesztőjében nem egyszerű eligazodni. Ezért is döntött úgy négy orvos, hogy az elérhető magyar és angol nyelvű szakmai anyagok alapján összeállít egy tájékoztatót, úgynevezett kisokost.

A Rékassy Balázs, Badacsonyi Szabolcs, Cserni István és Takács Róbert által jegyzett dokumentum összefoglalja a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm vakcina legfontosabb tulajdonságait, onnantól kezdve, hogy kik kaphatják és kinél alkalmazzák Magyarországon, odáig, hogy milyena a hatékonyságuk és mi lehet velük a probléma.

A vakcinák jellemzőiről az alábbi táblázatból tájékozódhatnak.

(A táblázat jobb felső sarkában lévő három pontra, majd a képernyő ikonra kattintva a táblázat nagyméretben is megtekinthető.)

Emellett az orvosok számos fontos, az oltás beadása körül felmerülő kérdésre is megpróbáltak válaszolni, ezeket itt olvashatják.

Amennyiben Ön allergiás, kaphat-e oltást?

Az anafilaxiás reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy penicillinre allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciója, kaphat oltást. 

Az oltások alkalmazásának egyetlen biztos ellenjavalata van, ez pedig a védőoltás alkotórészeire vonatkozó súlyos allergiás (anafilaxiás) reakció. Amennyiben az illetőnek súlyos, anafilaxiás reakciót okozó korábbi más eredetű (pl. étel, gyógyszer) allergiája ismert, úgy az oltás  előtt arról az orvosát ismertetni kell, és minden beavatkozás a várható előnyök és kockázatok mérlegelésével kell, hogy történjen.

Amennyiben az első oltás során az oltóanyaggal vagy valamely összetevőjével szemben súlyos allergia lép fel, a második vakcina nem adható be.

Megkaphatja-e az oltást az, aki beteg?

Ha akut lázas betegsége, gyulladással járó fertőzése van, vagy esetleg koronavírusos lehet, az oltás beadása csak a tünetek lezajlása után engedélyezett, különösen a saját és az oltópontot felkeresők, illetve az ott dolgozók védelmében.

Hogyan kell menni oltásra?

Bizakodóan és pozitív gondolatokkal. Előtte nyugodtan ehet, ihat, sőt egyen és igyon is, (ha cukorbeteg, különösen figyeljen oda napi rutinjának betartására).

Mindenképpen ajánlott, hogy legyen tiszta, előtte zuhanyozzon le, és vegyen olyan ruhát, amiben a felkarját könnyen szabaddá tudja tenni, (pl. rövid ujjú póló, pántos felső).

Sok adminisztrációs munka után egy apró tűszúrást fog kapni a felkarjába.

Ne felejtse el megköszöni az ott dolgozóknak, hogy törődnek Önnel és Önt is beoltják.

Mikor mehet az oltásra az, aki már átesett a COVID-on?

A fertőzés során keletkezett antitestek legalább 3 hónapos védettséget adnak. Vagyis a fertőzéstől számított 3 hónapig nem kell. Vannak olyan megközelítések, amelyek 3, és olyanok, amelyek 6 hónapot adnak a természetes védettségnek. Ha hívják és a 3 hónap eltelt, akkor nem lesz baja belőle, ha megkapja az oltást.

Az oltás magasabb szintű védettséget ad, mint a természetes fertőzés utáni immunválasz.

Jól tette-e, hogy előjegyezte magát az oltásra a Nemzetközi Oltóközpontnál?

A Nemzetközi Oltóközpont és egyéb magánvállalkozások egyelőre nem rendelkeznek oltással, és várhatóan egyhamar nem is fognak.

A www.vakcinainfo.gov.hu oldalon kell minden magyar állampolgárnak regisztrálnia magát. Itt regisztráljon! Csak hivatalos oltóponton tudják beoltani.

Mit tegyen, ha oltást kínáltak Önnek az interneten, vagy ismerősök? Onnan is beszerezhető az oltás?

Nem! Ne dőljön be semminemű „kamionról leesett”, „a barátom tud szerezni”, „nálunk regisztráljon, csak most és csak X ezer forint!” kamunak. A COVID-oltás csak államilag kontrollált, szigorú zárt láncú disztribúción keresztül történik.

Hogyan történik az oltásra jogosultak kiválasztása?

A háziorvosok az oltásra regisztráltakról minden hét második felében kapnak egy listát, amely az adott vakcinatípusra vonatkozik, és a potenciális beoltható kb. 200 betegét tartalmazza.

A háziorvos megkapja, hogy ebből az életkor alapján csökkenő sorba rendezett listából, várhatóan hány főt olthat be saját maga (mennyi oltóanyagot kap), és hány főt kell, hogy elküldjön egy oltóközpontba.

A háziorvos – ismerve a saját körzetébe tartozó regisztrált pácienseinek betegségét – igyekszik elérni a betegeket, és megbeszélni velük, hogy hol, hogyan és mikor kaphatják meg az oltást.

Jelenleg több listát kap az orvos, pl.

  • Pfizer-listát az igazán idősekről – akiket oltóközpontba kell küldenie (és a szállításukat is neki kell megszerveznie);
  • AstraZeneca-listát a 18-60 év közötti betegeiről, elvileg bárminemű krónikus betegséggel, behívni és saját maga által beoltani;
  • illetve egészséges és/vagy egyensúlyban tartott krónikus beteg regisztrált lakosáról, aki számára a Sinopharm vakcinát tudja felajánlani, szintén a saját rendelőjében vagy oltóközpontban való beadásra.

Mely krónikus betegségek élveznek előnyt az oltás szempontjából?

Magyarországon ez egyelőre nincs kellően definiálva, és a háziorvosok sem kaptak egyértelmű szakmai útmutatást ez ügyben. Ez sok esetben egyéni állapotfüggő, orvos-szakmai mérlegelést is kívánó kérdés. Más országokban az orvosok munkáját, és a lakosság tájékoztatását ez ügyben hozzáférhető betegség meghatározások és jelentős adminisztratív szervezésbeli támogatással segítik, például Ausztriában, Németországban vagy az Egyesült Királyságban is.

Neked ajánljuk