magyarnarancs.hu: Az irat megfejtéséről már egy 2011-es tanulmányban beszámoltál, részletesen taglalva a titkosítás módját, a betűeltolásos módszert is. A média mégis pár hete kezdett el foglalkozni a dologgal. Miért éppen most?
Vámos Hanna: Egy véletlennek köszönhetően lett hír ebből a publikációból. Bekes József kaposvári szabadúszó újságíró a nyáron Nagybajomban járt, itt őrzik a titkosírással készült dokumentumot, amelyről 2011-ig azt hitték, hogy Sárközy István nemes naplója. Bekes Nagybajomban értesült két évvel korábbi eredményeimről, és írt egy cikket a Heti Válasz Online-ba. Ezt vette át a többi országos és helyi médium.
| ||
magyarnarancs.hu: Az irat megfejtése szolgál lényeges adalékokkal a magyarországi szabadkőművesség történetéhez?
VH: Természetesen hozzátesz valamit, bár elsősorban Pálóczi Horváth Ádám saját szabadkőműves voltára lehet bizonyíték. A költő több munkájában és Kazinczy Ferenchez írott 1814-es levelében is említi a szabadkőműves-dokumentumot, de erről mindeddig azt feltételezték, hogy kitaláció, és Pálóczi életének erről a vonulatáról is keveset tudtunk. Az irat megfejtése Pálóczi állításainak valóságosságát bizonyítja, hiszen megállapítható, hogy az ő kézírásával íródott a szabadkőműves-szöveg. A szabadkőművességről általában is elmond azért valamit a dokumentum, főleg a korabeli szabadkőművesek önképéről. Eredetüket mitikus időkbe vezették vissza, itt is Ádám az első szabadkőműves, a történet pedig végighúzódik a biblikus alakokon.
magyarnarancs.hu: Viszont az is kiderült, hogy Pálóczi csak lemásolta a szöveget. Az tudható, hogy kitől származik az eredeti?
VH: A már említett levélben Kazinczynak azt mondja, hogy 1783-ban kapta a titkos dokumentumot, méghozzá egy német hadnagytól, bizonyos Féderspieltől.
magyarnarancs.hu: Több mint harminc, ehhez hasonló, titkosírással készült iratot fejtettél meg, a szerzők között van például II. Rákóczi Ferenc is. A történészek körében mekkora az érdeklődés a munkád iránt? Előfordult már, hogy egy kódfejtés jelentős történelmi eseményeket is megvilágított?
VH: Ezeket a kódokat Vadai István tanárommal együtt sikerült feltörnünk, és azt hiszem, hogy inkább árnyalni, pontosítani tudják a történelmi eseményeket. Az aligha fog kiderülni belőlük, hogy Mohács nem 1526-ban volt, de a Rákóczi-szabadságharc napra pontos krónikájának megírásához például szükséges a titkos diplomáciai iratok ismerete is. A történész kollégák felől természetesen van érdeklődés a munkánk iránt, több megfejtendő anyagot kifejezetten ők adtak át nekünk.
| ||
magyarnarancs.hu: Tudsz jelenleg olyan megfejtetlen dokumentumról, amelyet a történészek nagyon szeretnének megismerni?
VH: A diplomáciai levéltárakban elég sok rejtjeles írásra bukkanhatunk még, de nagyon nagy jelentőségű történeti felfedezést ezektől sem várhatunk, engem inkább a titkosírás történetének szempontjából foglalkoztatnak. A két legismertebb magyar megfejtetlen irat egyébként a Rohonci kódex és a Voynich-kézirat.
magyarnarancs.hu: Úgy hallottam, könyvet is írsz a kódfejtésről.
VH: Igen, már egészen jól haladok vele, fél éven belül szeretném megjelentetni.
magyarnarancs.hu: Mostanában elég nagy a vita az egyes felsőoktatási képzések hasznáról. Hogy látod, a klasszika–filológia piacképes tudomány lehet?
VH: Nem igazán, elég szűk körű a szakma, és a kutatási témák is általában keveseket érdekelnek, bár talán a titkosírásfejtéssel valamennyire ki lehet ebből törni. Sajnos tény, hogy most nem a klasszika–filológia, illetve általában a bölcsészet a fő prioritás. De azért igyekszem a titkosírásról szóló könyvemet is közérthetően, minél szélesebb rétegnek szólóan megírni.
