Szinte az egész világ a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinát várja, de vannak, akik máris petíciókkal kampányolnak ellene. A konzervatív és gyakran álhíreket terjesztő LifeSiteNewshoz tartozó Life Petitions nevű oldalon például alig két hét alatt több mint 600 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy se felnőtteknek, se gyerekeknek ne lehessen kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást. A petíciók mellett felbukkant a neten a Plandemic című 26 perces „dokumentumfilm” is, amelyben egy bizonyos dr. Judy Mikovits biológus magyaráz nemcsak minden tudományos kutatásnak, de a józan észnek is ellentmondó ostobaságokat a koronavírusról, olyasmiket például, hogy a maszkviseléssel csak „aktiváljuk magunkban a vírust”, illetve hogy az egyelőre még nem is létező oltás milliók életét követeli majd.
Bármennyire is abszurdak az állításai, a videót azonnal felkapták az oltásellenesek, és hathatós közbenjárásuknak köszönhetően a Plandemic magánál a koronavírusnál is jobban terjed: néhány hét leforgása alatt 8 millióan látták. A járványügyi korlátozások feloldását követelő amerikai tüntetéseken már májusban „Nem kényszeríthetnek oltásra” feliratú transzparenseket emelgettek, persze rengeteg tüntetést eleve oltásellenes csoportok szerveztek. A The New York Times cikke szerint az oltásellenes tüntetők egyre fokozódó jelenléte miatt már az egészségügyi szakértők is attól tartanak, hogy az amerikaiak egy része elutasító lesz a vakcinával szemben.
Nem szívesen
Az oltásellenes mozgalom sok szempontból az információs társadalom és a digitalizáció terméke: leginkább online szerveződnek és lobbiznak. Méghozzá elég hatékonyan (lásd: Kivezetnék a rosszat, Magyar Narancs, 2017. január 26.). A Nature friss cikkéből kiderül, hogy az oltásellenesek egyre hangosabban hallatják hangjukat a közösségi médiában, és hatékonynak mutatkoznak a bizonytalanok meggyőzésében: gyakran vesznek célba szülőket tömörítő Facebook-csoportokat, hogy rémisztő, ugyanakkor teljesen alaptalan állításokkal riogassák a tagokat. A kutatást jegyző Neil Johnson úgy látja, hogy az oltásellenesek a koronavírus kapcsán is gyorsan támadásba lendültek, és bár könnyű lenne úgy venni, hogy csupán egy kis csoport ártalmatlan őrületéről van szó, a helyzet jóval aggasztóbb. Johnsonék a Facebookon terjedő oltásellenes és oltáspárti narratívákat vizsgálva azt találták, hogy bár az oltásellenesek viszonylag kevesen vannak, agresszív online tevékenységük nyomán néhány év múlva övék lehet a domináns narratíva a digitális térben. Ez részben speciális kommunikációjuknak köszönhető: például az oltáspártiak egyszerű üzenetével (az oltások működnek és életeket mentenek) szemben több szempontot sorakoztatnak fel, érvelnek az alternatív gyógyászat vélt előnyeivel és a gyerekek életét megnyomorító állítólagos mellékhatásokkal is, s gyakran folyamodnak érzelmekre ható, személyes kommunikációhoz. Az is segíti őket, hogy az oltáspártiak eleve kevésbé érzik magukat motiváltnak mások győzködéséhez.
Az elmúlt néhány évben már világosan kirajzolódott, hogy milyen következményekkel járhat az oltásellenesek erősödése. Olyan súlyosan fertőző, komoly szövődményeket okozó és potenciálisan halálos végkimenetelű vírusok tértek vissza, mint a kanyaró vagy a rubeola, pedig ezeket a hatékony védőoltásoknak köszönhetően már sikerült legyőznie az emberiségnek.
A koronavírus kapcsán is sokat emlegetett nyájimmunitáshoz többnyire nagyon nagy arányú (a kanyaró esetében például 90–95 százalékos) átoltottságra van szükség, vagyis az oltásellenes kisebbség mindenkit veszélybe sodorhat. Falus András immunológusprofesszor is megerősíti, hogy a koronavírus esetében tapasztalható oltásellenes attitűdök komoly kockázatot hordoznak a későbbi vakcina sikerére nézve: szerinte megdöbbentő, hogy egy ilyen gyorsasággal terjedő járvány esetében egyáltalán felmerülhet a védőoltás elutasítása. „Azt gondolnánk, hogy józan megfontolás alapján épp most fogadnák el az oltásellenesek is, hogy a világnak egy hatékony védőoltási programra van szüksége. Ugyanis az már egyértelműen látszik – akár Svédország példájából –, hogy a spontán megfertőződésekre alapozó nyájimmunitás nem működik.”
Bár tavasszal több nagy külföldi lap is pedzegette, hogy a koronavírus elhozhatja az oltásellenesség végét, a Reuters és az Ipsos május végén közzétett közös felméréséből kiderült, hogy az amerikaiak negyede nem szívesen oltatná be magát. Persze azért nem mindenhol ennyire rossz a helyzet, a kanadaiak 72 százaléka például kifejezetten támogatná a kötelező védőoltást.
Közösségi érdek
Magyarországon a szülő kérvényezheti gyermeke mentesítését a kötelező védőoltások alól, ha valóban komoly egészségügyi érvek szólnak a gyerek beoltása ellen, például valamilyen súlyos krónikus alapbetegsége van. Egyébként a kötelező oltások elmulasztása pénzbírsággal járhat, de 2019 áprilisában az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy ha a szülők jogszerű indok nélkül tagadják meg a kötelező oltásokat, az a gyermeket súlyosan veszélyeztető magatartásnak minősül, és a gyermekvédelem akár ki is emelheti a gyereket a családból. Ennek egyszerű oka van: azon túl, hogy halálos betegségeknek tesszük ki a gyerekünket, az egész társadalmat veszélyeztetjük, márpedig a társadalom védelme olyan közérdek, mely lehetővé teszi az állampolgári szabadságjogok korlátozását is. A kötelező oltásokat tehát törvény írhatja elő; nálunk például az egészségügyi törvény 56–58. paragrafusaiban rendelkeznek ezekről.
Szebik Imre bioetikus szerint a jövőbeli Covid-19 oltás kötelezővé tétele politikai döntés lesz, és valószínűleg az országok vezetői emellett döntenek majd, bár a szakértő hozzáteszi, a döntés nagy valószínűséggel „függ majd az oltóanyag megbízhatóságától, árától, elérhetőségétől, és a második hullám lefutásától is”. Ilyen esetekben az oltások kötelezővé tétele „a társadalom összhasznát növeli, még az egyes emberek autonómiájának megsértése árán is”, vagyis (persze jogszerű módszerekkel) lehetséges a kezelés „kényszerítése”. Szebik arra is rámutat, kötelező kezelésre nemcsak korábbi járványok és egészségügyi válsághelyzetek kapcsán láthattunk példát: „A kötelező karantén is egyfajta beavatkozás a megelőzés céljából. De szexuálisan terjedő betegségek esetében is létezik kötelező kezelés, demokratikus országokban is, illetve megbetegedési veszély esetében ma Magyarországon a felnőttek esetében is előírnak kötelező oltásokat, például ha valaki közeli kapcsolatba kerül egy fertőzöttel, mondjuk, hastífusz, rubeola, mumpsz, kanyaró, diftéria vagy szamárköhögés esetén” – teszi hozzá.
Az is elképzelhető, hogy magát az oltást nem teszik kötelezővé, de olyan létfontosságú tevékenységek feltétele lesz, mint a munkavállalás vagy az utazás. Erre egyébként már most is vannak példák: Szebik megemlíti, hogy az USA-ban sok államban nem járhatnak óvodába vagy iskolába a gyerekek, ha nincsenek beoltva. „Ez a fajta nyomásgyakorlás elképzelhető a jövőbeli Covid-vakcina esetében is” – magyarázza. „Bizonyos munkakörökhöz, például egészségügyben dolgozók számára ma is kötelezőek lehetnek egyes oltások. De ahogyan már most is sok esetben elvárják a negatív koronavírus-teszt bemutatását az utazáshoz, úgy később akár az oltás igazolása is kötelező lehet.”
Falus András szerint egyre többet hallani róla, hogy a hagyományos útlevelek „tartozékává” válhat az oltottságot igazoló dokumentum is. Az ilyen elképzelések azonban csak továbbhergelik az oltáselleneseket, akik az oltás kötelezővé tételében is az állami kontroll kiterjesztését látják.
Vírus és paranoia
Az egyik legnépszerűbb és egyben legabszurdabb összeesküvés-elmélet a koronavírus elleni oltással kapcsolatban, hogy Bill Gates a vakcinával akar majd mikrocsipeket bejuttatni az emberekbe. Bármennyire nevetségesen is hangzik, a Yahoo News és a YouGov nevű piackutató és adatelemző vállalat közvélemény-kutatása szerint az amerikai republikánusok 44 százaléka hisz a pandémiákra régóta figyelmeztető techguru sátáni tervében (további 31 százalék még bizonytalan a kérdésben).
Persze a vírushelyzet legitimálta állami megfigyelés önmagában egyáltalán nem abszurd elképzelés. Kínában például hamar rájöttek, hogy az okostelefonok jelentik a leghatékonyabb eszközt a karanténban lévők ellenőrzésére és a kontaktkövetéshez. De a kormány koronavírus-szoftvere, amellyel gyakorlatilag tökéletesen lekövethető, hogy mikor és merre járnak az állampolgárok, sokak szerint nem más, mint egészségvédelembe csomagolt állami ellenőrzés.
A koronavírus elleni vakcina kapcsán hangoztatott másik ellenvetés már jóval általánosabb oltásellenes érv: a lehetséges mellékhatások veszélye. De míg a régóta alkalmazott (többnyire gyerekbetegségek elleni) oltásokról már rengetegszer bebizonyították, hogy egészen biztosan nem okoznak autizmust, és csak elenyésző esetben járnak a láznál és egy kis nyűgösségnél komolyabb mellékhatással, addig egy jövőbeli Covid-oltásról ezt még nem lehet határozottan kijelenteni. Sőt, sok szakember kifejezetten aggasztónak találja, hogy a hatékony oltás kifejlesztéséért zajló versenyfutásban fontos munkafolyamatokat ugranak át vagy rövidítenek le. „Seattle-ben most olyan ellenőrző lépéseket hagynak ki a vakcinafejlesztés során, amiért egy évvel korábban még börtön járt volna. Ebből is látszik, milyen óriási a társadalmi nyomás” – állapítja meg Falus András. „A koronavírus elleni oltást a szokásosnál sokkal gyorsabban fogják bedobni, ami azt jelenti, hogy egyelőre nem lesz semmiféle ismeretünk a hosszú távú – mondjuk 5–10 éves – hatásairól. Márpedig a hosszú távú hatások feltárásához nem lehet megspórolni az éveket, ráadásul ilyen esetben az állatkísérletek sem igazán orientálnak minket.”
Az immunológus úgy véli, természetes és elkerülhetetlen, hogy a koronavírus elleni vakcinának is legyenek mellékhatásai, különösen a rendhagyó fejlesztési folyamat fényében. „Azt gondolom, borítékolni lehet, hogy számolnunk kell majd mellékhatásokkal, már csak azért is, mert az emberek közötti genetikai eltérések miatt lehetséges, hogy egyesek másképpen reagálnak ugyanarra a készítményre. Sajnos ez az oltáselleneseknek kedvezhet, hiszen a mellékhatásokra hivatkozva megint szidhatják a profitorientált vakcinagyártást.” Falus szerint azért is nehéz az oltásellenesség elleni küzdelem, mert bár lehet, hogy 5 millióból csupán egy személynél jelentkezik valamilyen allergiás reakció a védőoltás után, de az az egy eset – pláne, ha gyerekről van szó – nagyon hangos tud lenni. A megoldás, mint sok esetben, most is a szakszerű edukáció, a bizonyítékokon alapuló egészségnevelés lenne – ettől rendkívül messze vagyunk. Falus egyenesen a laposföld-elmélet híveihez hasonlítja az oltáselleneseket, de a legfrissebb kutatásokból világosan látszik, hogy ez utóbbi, a társadalmi bizalmatlanságból és félreértelmezett biomániából táplálkozó mozgalom még nagy károkat okozhat az emberiségnek.
