Az 1990-es évekre követhetetlen ütemben gyorsultak fel az informatikai fejlesztések - állandóan újabb költségekbe verve az irodai munkaállomásokat és a háztartásokat. A számítógépek hamar alkalmatlanná váltak az újabb és újabb szoftverek, alkalmazások, játékok futtatására, három-négy évente le kellett cserélni a régi számítógépet, és még ez az idő sem telt el gond nélkül: az állományok növekvő mérete egyre nagyobb kapacitású merevlemezeket igényelt. A '90-es évjáratú PC-k még 40 megabyte tárhellyel kerültek forgalomba; ma egy átlagos, gyári dobozolású laptop ennek legkevesebb 3000-szeresét képes elraktározni, de az aktív felhasználónak már ez is csak ideig-óráig elég.
A cloud "szemlélet" ennek a teljesítmény- és kapacitásnövelésért folytatott küzdelemnek a végét jelenti. Nem szükséges, hogy a számítógépünk önálló teljesítményre legyen képes, a hagyományos értelemben vett, gépre telepített offline operációs rendszerek és a nagy teljesítményű merevlemezek kora lejár. A széles sávú internet elterjedése, a mobilhálózatok fejlődése, az internethez kapcsolódó eszközök sokasodása és főként az óriási informatikai szolgáltatók ipari teljesítménye ma már lehetővé teszi, hogy ne csak a hálózati kommunikációt, de lényegében minden informatikai aktust - a szövegszerkesztéstől kezdve a programozáson át az általunk használt állományok rendezéséig - webes környezetben végezzünk el. A cloud computing koncepció lényege, hogy nem szükséges fizikailag birtokolnunk azokat az állományokat, amiket használunk - a lényeg az állandó hozzáférés. A cloud szó azt is szemlélteti, hogy az online hálózatokba - bonyolult algoritmusokon keresztül - kihelyezett állományok gyakorlatilag alig vagy csak nehezen lokalizálhatók: nem egy helyen vannak, hanem elemeikre bontva szóródnak szét a "felhőben".
Az újdonság persze nem az, hogy weben keresztül virtuális állományokat mozgatunk - a Google szolgáltatásai eddig is csak webes alkalmazásként működtek -, hanem az, hogy az óriási szolgáltató cégek ma már arról győzködik ügyfeleiket: bízzák rájuk teljes informatikai adatállományuk kezelését. Helyezzék el a szolgáltató által fenntartott hálózatba, amin keresztül biztosítják a folyamatos, biztonságos és kizárólagos elérését - az ügyfél így időt, pénzt és energiát takarít meg. Azt hihetnénk, hogy lehetetlen meggyőzni egy több tízezer főt foglalkoztató cég vezetőjét: bízza a teljes üzleti dokumentációját egy másik cégre. A jelek szerint mégsem az.
Csak a web
Az Amazon stratégáinak éveken keresztül állandó fejfájást okozott, hogy mit is kezdjenek év közben azzal a hatalmas kapacitású szerverrel, amire csak a karácsonyi könyvvásárlási szezon során érkező extra terhelés miatt van szükségük. Hasznosítani kezdték erőforrásaikat, és infrastruktúrájukra kész virtuális szerverszolgáltatást építettek. Ezen keresztül az ügyfél gyakorlatilag tetszőleges teljesítményű virtuális számítógép teljesítményét veheti bérbe. Több ez mint puszta tárhelyszolgáltatás; mivel óriási elosztott hálózatokról van szó, a szerver elérésének sebessége szinte független attól, honnan próbálunk kommunikálni vele, így az Amazon akár több ezer főt foglalkoztató világcégek hálózati kommunikációját is képes biztosítani. A tartalmakról az ügyfél gondoskodik, ő is üzemelteti, de a teljesítményt bérbe veszi. Jó üzlet ez mindenkinek: az Amazon hasznosítja erőforrásait, míg az ügyfélnek nem kell fizetnie szerverparkok fenntartásáért.
A cloud alapú megoldások tehát azért tudnak gyors ütemben fejlődni, mert ma már tucatnyi olyan hatalmas informatikai szolgáltató cég működik a világon, amely gyakorlatilag korlátlan hálózati kapacitást képes biztosítani. Az iCloud koncepciója már annak felismeréséből született, hogy az egyes eszközök - MacBook, IPhone, iPad - közötti kommunikáció és állandó szinkronizálás lassítja a felhasználást, amivel sok felesleges idő és energia megy kárba. Ha az iCloud beváltja a hozzá fűzött reményeket, az alkalmazások frissítése, akár az mp3-ak és képek tárolása és felhasználása is az Apple-felhőn keresztül történik majd, az egyes eszközök pedig ehhez kapcsolódva használják az állományokat, és frissítésekkel sem kell többet bajlódni. (Első körben az Apple 5 GB tárhelyet biztosít felhasználóinak.)
Ez azonban nem sokkal több egyfajta "komfortszolgáltatásnál", és jelentőségét tekintve messze elmarad attól a víziótól, amit a Google-nál álmodtak. A Google - ami jelenleg minden felmérés szerint a világ első számú márkájának tekinthető - június közepén piacra dobta a Samsung és az Acer gyártósorain készülő Chromebookot. A kaliforniai mamutcég kommunikációjában szándékosan kerüli a laptop és notebook kifejezéseket, ezzel is hangsúlyozva, hogy itt valami egészen másról van szó. A Chromebook látszólag egy mezei notebook, valójában sokkal kevesebb és mégis sokkal több annál. Hagyományos értelemben vett operációs rendszer - szoftverek telepítését és futtatását lehetővé tevő alapprogram - nincs rajta, merevlemezt is jórészt csak biztonsági okokból és a virtuális memória biztosítása végett raktak bele. Operációs rendszere maga a Google által fejlesztett böngésző, a Chrome OS, és mint a kalifornai cég nagy kedvvel hirdeti: a gép a bekapcsolástól számított alig 8 másodpercen belül kapcsolódik az internetre. (Ha nincs épp wifi a közelben, akkor a beépített SIM-kártya létesít kapcsolatot 3G hálózaton keresztül.) A gép tehát nem több mint egy internetterminál; ahogy a Google népszerűsíti: "nothing, but the web".
A Chromebook ma még alig olcsóbb, mint egy közepesen erős laptop, első prototípusára a szakértők nem is mint sikertörténetre, inkább egyfajta erődemonstrációként tekintenek. A gép által képviselt koncepció ugyanis mindennél pontosabban mutatja meg annak a monumentális üzleti konstrukciónak a lényegét, amin a cég kaliforniai főhadiszállásán évek óta dolgoznak. A Google azt üzeni a felhasználóknak: végleg felejtsék el a hagyományos értelemben vett, telepített szoftvereket - felejtsenek el mindent, ami nem online, beleértve a hagyományos operációs rendszereket és gépben tárolt merevlemezeket is. Cserébe hatékony eszközöket kapnak, és rengeteget spórolhatnak.
A munka forradalma
A Google Apps - a cég által 2006 óta fejlesztett ingyenes webes alkalmazások összessége - ma már minden olyan fontos irodai feladatot képes elvégezni, amit a felhasználó eddig méregdrágán vásárolt - döntően a Microsoft gyártásában készülő -, licencelt szoftverek segítségével oldott meg. Ez azért tud hatékonyan működni, mert - ahogy a cég vezetői hangoztatják - a Google "eleve a felhőben született", minden alkalmazását online fejlesztette ki, és hálózati kommunikációs modellje egyeduralkodó az informatikai piacon. A Google ezeket a megoldásokat kezdettől fogva ingyen tette hozzáférhetővé a mezei felhasználóinak, az elmúlt évektől viszont - helyi viszonteladói segítségével - az egyes cégek igényeihez szabva áruba is bocsátotta őket. Optimalizált zárt hálózatokat, alkalmazásokat, komplett adatkezelést és adattárolást kínálnak az ügyfeleknek, akiknek a felhasználáson kívül más dolguk nem is marad. A cég regionális menedzserei ma már folyamatosan "turnéznak", és személyesen győzködik a cégvezetőket, hogy bízzák rájuk informatikai állományaik teljes körű kezelését. (Lásd Google-világ című keretes írásunkat.) Felfoghatatlan kapacitás kell ehhez. Nem adnak ki nyilvános adatot, de becslések szerint a Google évente mintegy 150 ezer egy terabyte-os (1000 gigabyte-os) merevlemezt használ el a világ különböző pontjain található szerverparkjaiban, a Google data centerekben - a kisült elemeket pedig szigorú szabályok szerint megsemmisítik. Hivatalos közlésük szerint az afrikai-európai régióban egymillió, világszerte pedig már több mint hárommillió cégnek nyújtanak széles körű hálózati szolgáltatást - olyan világcégeknek is, mint a Nokia vagy az Intercontinental. A Google - a konfigurációtól és a tárhelyigénytől függően - 40-48 eurót kér egy felhasználói fiókért évente az üzleti vállalkozásoktól, a nagyobb ügyfelekhez akár komplett oktatócsoportokat is delegálnak, hogy betanítsák az egyes alkalmazások hatékony kezelését, ami egy több ezer fős cégnél az adatok átcsoportosításával együtt akár egy évig is eltarthat.
Ám a Google nem csak az üzleti vállalkozásoknak értékesíti alkalmazásait - komoly erőforrásokat koncentrál a különböző oktatási intézményeknek és közösségeknek optimalizált megoldásokra is. Bár az igazán nagy pénz az óriáscégek és -intézmények megnyerésében van, úgy tűnik, a Google a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak elérhető informatikai szolgáltatások piacán csúcsragadózóvá válik. Eddig egy húszfős vállalkozástól - hardverrel, szoftverrel és hozzáférési licencekkel együtt - kb. 1-1,5 millió forintos befektetést igényelt egy szimpla belső hálózati infrastruktúra kiépítése, és csak a szerver üzemeltetésére legalább havi 100 ezer forintot kellett félretenni. Az eszközök pár éven belül elavultak, az infrastruktúra kialakítására fordítandó költség jelentős részét - az amortizáció és az elavulás miatt - három-négy évente újra meg kell fizetni. Ehhez mérten a Google - fejenként számolandó - évi 50 eurója már középtávon jelentős megtakarítást hoz. A Google ráadásul ingyen kínálja a szolgáltatáscsomagot a tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknek, de a néhány tucat fős induló vállalkozások is kedvezményeket kaphatnak.
Ne légy gonosz!
"Az első kérdés, amit felteszünk az ügyfeleinknek, hogy ők mit tesznek adataik biztonsága érdekében, hiszen csak illúzió, hogy az az adat van legnagyobb biztonságban, ami fizikailag a birtokunkban van. Valójában semmi nincs teljes biztonságban, ami bármilyen formában kapcsolódik az online hálózatokhoz. A Google adatparkjait százával próbálják naponta feltörni, eredménytelenül. Mi ugyanis a világ legjobb informatikai és biztonsági szakértőit alkalmazzuk annak érdekében, hogy illetéktelenek ne férhessenek a bizalmas adatok közelébe" - mondta a Narancsnak Abdel Wahed Bendaoua, a Google nagyvállalati üzletágának regionális vezetője, aki május közepén épp egy népszerűsítő turné keretében jött el Budapestre. Bendaoua elismerte, hogy a legfontosabb kérdés nekik az, hogy minderről hogyan győzzék meg az ügyfelet. "Nem tudjuk megválaszolni, fizikailag hova kerülnek az adataid, mert valójában mi sem tudhatjuk. Ha elküldesz egy e-mailt, az algoritmus annak minden egyes darabkáját szétteríti a világ legkülönbözőbb pontjain működő adatparkokban található merevlemezek között, és ezeket az útvonalakat nemhogy egy külső behatoló, de még a Google alkalmazottai sem képesek lekövetni. Senki nem tudja, hogy fizikailag hol találhatók egy állomány részelemei. Ha valaki meg is tudná közelíteni valamelyik szerverparkot, és valamilyen földön túli okból adódóan hozzájutna épp ahhoz a merevlemezhez, amit keres, akkor is legalább hat hónapjába telne, hogy egyáltalán esélye legyen feltörni a titkosítását - és akkor is csak az üzenet egyetlen, önmagában értelmezhetetlen darabjához juthatna hozzá. Mi is ezzel a technológiával bonyolítjuk le a belső kommunikációnkat: a vezérigazgatónk is a felhőben írja a legbizalmasabb üzleti leveleit" - érvelt Bendaoua, mielőtt megmutatta a dataliberation.org oldalt, amin keresztül ügyfeleik bármikor fel tudják szabadítani és fizikai értelemben is "vissza tudják szerezni" a Google-nak átadott adatállományaikat. A modell szerinte azért is előremutató, mert a cégek így képesek pontosan és előre kalkulálni az informatikára fordítandó kiadásokkal, és ez - mint erre a válság is rámutatott - különösen fontos a tőzsdén jegyzett vállalatoknak. Arról persze hiába faggattuk, hogy mekkora cégeket sikerült leginkább meggyőzniük, csak annyit tudtunk, hogy "egyre nagyobb létszámú" vállalatok veszik igénybe szolgáltatásaikat.
A Google hegemóniája persze számos kételyt vet fel. Bendaoua hangsúlyozta, hogy a cég keresőmotorja által elérhető nyilvános tartalmak soha, semmilyen körülmények között nem keveredhetnek a bizalmas adatokkal, az "átlagos" ügyfeleik adatait pedig ugyanazon szabályok szerint kezelik, mint a velük szintén szerződésben lévő amerikai kormányzati szervek állományait. A Google szlogenje - "Don't be evil", azaz ne légy gonosz - már a cég születésétől fogva azt igyekszik sugallani, hogy nekik különösen fontos a bizalom. Az adatvédelemre érzékeny jogvédők ugyanakkor rendszeresen figyelmeztetnek: a Google számos szerződésében jogosultságokat biztosít magának ahhoz, hogy egyoldalúan módosítsa az adatok biztonságára vonatkozó feltételeket. E félelmek aligha alaptalanok egy olyan cég esetében, mely például hitelkártyaszámok százmillióit tárolja szerverein. A Google legfőbb feladata épp az, hogy megfelelő meggyőzési technikával bizalmat keltsen, és magához édesgesse az ügyfeleket - minél nagyobb a sikerük, ez annál nehezebb lesz, hiszen az igazán nagy cégeket épp a Google rendelkezésére álló adatok mennyisége és a kiszolgáltatottságtól való félelem "ijesztheti el".
Kérdés az is, hogy hol tart a konkurencia. A Microsoft épp a napokban dobja piacra hasonló, felhő alapú operációs szolgáltatását, az Office 365 teljes verzióját, de a szakértők egyelőre megosztottak abban a kérdésben, hogy ez mennyire lesz működőképes. Susán Péter, az Eldacon informatikai szolgáltató cég szolgáltatási üzletágvezetője szerint a Microsoft leginkább abban bízhat, hogy az irodai munkaállomások döntő része eddig Windows alapú szerverekkel operált, és mivel sokat fektettek be rendszereikbe, a Microsoft jó eséllyel tudja becsatornázni eddigi ügyfeleit saját cloud szolgáltatásába. "A Google úgy küzd ellene, hogy olyan eszközöket biztosít, melyek kinyerik a felhasználói adatokat - leveleket, mappákat, naptárakat - a Windows alapú rendszerekből, és átvezetik őket saját szolgáltatási egységeikbe. Nem kell egyesével felvinni az embereket, nem kell egyesével átvinni a leveleket, a folyamat teljesen automatizált. Sőt, a Google lehetőséget ad arra is, hogy - hibrid módon - lépésekben álljanak át a cégek, tehát működhet úgy is a levelezés, hogy az alkalmazottak egy része már Gmailt használ, míg a többiek a régi módszert; ez nagy cégek esetében fontos lehet. Leegyszerűsítve: a Microsoft-féle cloud modell kevés újítást tartalmaz, gyakorlatilag az ismert windowsos szerverarchitektúrát üzemeltetik egy új brand, az Office 365 alatt, ami megoldásait tekintve sokkal kevésbé előremutató, mint a Google-modell" - mondta Susán. Hogy lesz-e olyan komplex szolgáltatásokat nyújtó kiszolgáló, amely képes felnőni a Google-hoz, ma még nem tudható. Az biztos, hogy ha a Google víziója valósággá válik, akkor az irodai munka fogalma is új megvilágításba kerül. A munkaállomásoknak nem lesz szükségük komoly gépparkokra, egyszerű és gyors terminálokon keresztül dolgozunk majd az interneten, a cégvezetők pedig egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy pénzt öljenek az irodák fenntartásába.
Bárányfelhők
Becslések alapján ma a magyarországi nagyvállalatok nyolc, a közepes méretű cégek három százaléka használ cloud típusú megoldásokat, jórészt magyar cégeken keresztül, a Google törekvései ugyanis nem lehetetlenítik el a hasonló struktúrájú - az ügyfelek igényeire szabott - helyi kiszolgálókat. Susán Péter szerint egyelőre inkább az átmeneti, az ún. hibrid cloud megoldások terjedése jellemző. "Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások könnyebben barátkoznak meg annak gondolatával, hogy e-mail forgalmuk egy távoli kiszolgálón zajlik, viszont féltve őrzött dokumentumaikat még mindig inkább saját szervereiken érzik biztonságban. A leggyakoribb az, hogy vállalati kommunikációt segítő cloud megoldásokat vezetünk be: ez az esetek túlnyomó részében a helyi levelezőkiszolgálók kiváltását, a felhasználói adatok migrációját jelenti. Egyelőre ez az a kompromisszum, amit a döntéshozók hajlandóak megkötni a technológiai előny kihasználásának érdekében. Ha a nemzetközi trendek felgyorsulnak, minden bizonnyal csökken a bizalmatlanság, és ez idehaza is érezteti majd a hatását" - foglalta össze a hazai helyzetet az IT-szakértő, aki szerint már idehaza is érezhetők a változások. "Két éve ügyfeleink mindössze tíz százaléka érdeklődött ilyen szolgáltatások iránt, a megvalósított projektek aránya ehhez képest ötvenszázalékos volt. Az ezt követő évben az érdeklődők aránya 40 százalékra emelkedett, de ezek közt több olyan cég is található, amelyek a magyarországi tevékenységük mellett külföldön is működtetnek irodákat."
Az IT-szakértő szerint a Google világra szóló tervei nem döntik be a kisebb fejlesztőket, a Google Apps ugyanis befogad kiegészítő modulokat, és végső soron platformot teremt további, ügyfélre szabott szolgáltatási modellek kialakításához. A cloud szemlélet terjedése sokkal inkább a kis kapacitású, hagyományos tárhelyszolgáltatókat hozza nehéz helyzetbe. Az ő perceik tényleg meg vannak számlálva.
Google-világ
A 200 millió aktív felhasználót elérő Gmailhez számos olyan kiegészítő alkalmazás kapcsolódik, ami teljesen újszerű belső kommunikációs megoldásokat tett elérhetővé a cégeknek és közösségeknek. Ilyen a kapcsolatok menedzselését végző Google Contacts, a közösségek tagjainak időbeosztását párhuzamosan kezelő Google Calendar, a közösség feladatai és kiosztásuk elrendezésére hivatott Google Tasks vagy a Skype funkcióit helyettesítő Google Talk és Google Voice. Ezekre a kommunikációs megoldásokra épültek rá azok a funkciók, amik a napi munka során elengedhetetlen feladatok ellátását képesek biztosítani, a szövegszerkesztéstől (Google Docs) kezdve a prezentációkészítésen, táblázatkezelésen és -elemzésen (Google Analytics) át zárt intranetes felületek, honlapok kialakításáig (Google Sites). Nem csupán arról van szó, hogy a Google olcsóbb és egyszerűbb megoldásokat kínál, mint az irodai munka során korábban használt informatikai alkalmazások, a Microsoft Office vagy az OpenOffice. Ezek az online megoldások teljesen új dimenzióba emelték a közösségek munkájának a minőségét azáltal, hogy a munkaanyagokon párhuzamosan dolgoznak az alkalmazottak, vagyis nem küldözgetik egymásnak, mert bárhonnan, bármikor hozzáférnek az adatokhoz.
