cyberhírek

  • .
  • 2009. június 11.

Tudomány

Offenzíva Az Afganisztánban állomásozó amerikai hadsereg "a tálibok propagandájával szembehelyezkedve" Facebook-, YouTube- és Twitter-oldalt indított, hogy még jobban elérjék azokat az olvasókat, akik a napilapok helyett az internetről tájékozódnak. Fájlcsere A Pirate Bay után a világ második legnagyobb torrentoldala is bíróság elé került. A Mininova üzemeltetőit nem fenyegeti börtön, de az oldalt használhatatlanná tévő szűrőt erőltethetnek rájuk a szerzői jogvédő szervezetek. Hackertámadás Két amerikai katonai weboldal irányítását vette át egy török hekkercsapat.
A látogatókat Amerika-ellenes oldalakra irányították át, azt nem tudni, hogy titkos katonai adatokat is megszereztek-e.

Helymeghatározás Műholdas helymeghatározó rendszerrel felszerelt cipőket dob piacra Alzheimer-kórban szenvedő embereknek egy amerikai cég. A GPS-es cipőt viselő ember a bolygó bármely pontján kilenc-tíz méteres pontossággal megtalálható.

Bivalyklónozás Vízibivalyt klónoztak magzati szövetek felhasználásával tudósok az indiai Harijána államban. Ez az eljárás a borjú nemének megválasztását is lehetővé teszi.

Õssejtbeültetés Baleset okozta agykárosodás kezelésére új technikát dolgozott ki egy amerikai orvoscsoport. A sérült agysejteket a beteg saját zsírszövetéből származó őssejtekkel pótolják.

Színes e-papír 2011-re piacra kerülhet a színes e-papírt használó digitáliskönyv-olvasó. A kijelző nemcsak a teljes színskála megjelenítésére lesz képes, hanem írni is lehet majd rá, a gyártó a színes papírnyomtatáshoz közelítő minőségű eredménnyel kecsegtet.

Másolásvédelem Egy brit tanulmány szerint a digitális másolásvédelem ellentétes hatást vált ki, mint amire szánták: az ilyen technológiák megkötései kalózkodásra sarkallják a felhasználókat.

Bejutott a Kalózpárt Saját képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe (EP) az a svéd párt, amely legalizálná az internetes fájlcserét, és a magánszféra védelmét tűzte ki célul. A politikai szervezet tagjainak száma a Pirate Bay torrentoldal működtetőinek első fokú ítélete nyomán jelentősen emelkedett. Asvédül Piratpartiet néven ismert pártot 2006-ban alakították meg azt követően, hogy az országban működő népszerű letöltőszájt, a Pirate Bay szervereit lefoglalták a hatóságok. A szervezet programja részeként egyrészt a helyi szerzői jogi törvény és a szabadalmi rendszer megreformálását tűzte ki célul, másrészt a magánszféra tiszteletének maradéktalan betartását sürgeti mind a világhálón, mind pedig az élet egyéb területein. A kalózpárt a hétvégi EP-választásokon a szavazatok 7,1 százalékát szerezte meg, így a tizennyolc svéd európai parlamenti képviselő közül legalább egyet ez a szervezet delegálhat majd.A kalózpárt jelenleg a harmadik legnagyobb parlamenten kívüli politikai szervezet Svédországban, tagjainak létszáma idén áprilisban jelentősen emelkedett: ekkor ítélte a bíróság első fokon letöltendő börtönbüntetésre a Pirate Bay letöltőoldal működtetőit. Az ítélethozatal előtt a kalózpárt tizenötezer tagot számlált, egy héttel később pedig már negyvenezer tagja volt.

Feltört bankautomaták Egy biztonságtechnológiai cég közleménye szerint kelet-európai országokban, javarészt Oroszországban és Ukrajnában húsz olyan bankautomatát találtak, amelyeket high-tech bűnözők bütyköltek meg. A Windows operációs rendszert használó ATM-ekre olyan, kártékony szoftvert juttattak, amelyek segítségével a bevitt PIN-kódok és a használt bankkártyák számait megszerezhették. A cég szerint minden jel arra utal, hogy az Egyesült Államokban is működnek ilyen feltört pénzkiadó automaták. A szakértő valószínűnek tartja, hogy az automatákra manuálisan telepítették a kártékony programot, így jó esély van arra, hogy belső banki alkalmazott közreműködésével nyílt módjuk a bűnözőknek elkövetni a csalást. Egy speciális mágneskártya segítségével a csalók akár az automatákban lévő összes pénzt ki tudták venni a gépekből. A bankkártyaadatok ellopására egy másik közkedvelt, Magyarországon is alkalmazott módszer, amikor a csalók az eredeti kártyaolvasó elé felszerelt eszközzel rögzítik a kártyák adatait, a használathoz szükséges PIN-kódokat pedig digitális kamerával veszik fel a közelből.

Agyvisszaszívás A Lendület program keretében a Magyar Tudományos Akadémia 240 millió forintból hat új kutatócsoportot létesít Magyarországon, ezzel évek óta külföldön dolgozó fiatal kutatókat csábítanak haza. A pályázóknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük: a kutatócsoport vezetőjének korosztálya elismert, az elmúlt években szakterületén folyamatosan csúcson levő tudósnak kellett lennie. A pályázatban le kellett írni a kutatási témát is: nemzetközi érdeklődésre számot tartó, távlatokkal kecsegtető témákat kért az akadémia, és csak új vagy legfeljebb 5 éve művelt kutatási témával lehetett pályázni. Az MTA felhívására 28 pályázat érkezett, Pálinkás József, az MTA elnöke szerint ezek kétharmada nagyon ígéretes kutatási programot fogalmazott meg. Végül kiválasztottak hatot, a nyertesek között biológus, matematikus, fizikus, orvos és nyelvész is szerepel.

Ostoros nanorobot A jövőben spermára hasonlító, ostoros baktériumként úszó távirányítású robotok segíthetnek abban, hogy a testben a megfelelő helyre kerüljenek a gyógyszerek - adta hírül az Index a New Scientist nyomán. Az üvegből készült szerkezet feje 200-300 nanométer átmérőjű, a dugóhúzó alakú farok pedig 1-2 mikrométer hosszú, ami kevesebb mint egytizede az emberi sperma hosszának. A nanopropeller egyik felét kobalttal vonták be, ezért külső mágneses mezővel az egész szerkezet elforgatható, így tud előrehaladni. Másodpercenként 40 mikrométeres sebességével a nanorobot nem tartozik az úszóbajnokok közé, de a mágneses mező módosításával nagyon pontosan irányítható. A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy a robotnak nincs szüksége saját energiaforrásra, és a saját méreténél ezerszer nagyobb objektumot is meg tud mozgatni, tehát alkalmas lehet gyógyszerek célba juttatására, sőt sebészeti beavatkozásra is.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?