cyberhírek

  • .
  • 2009. június 11.

Tudomány

Offenzíva Az Afganisztánban állomásozó amerikai hadsereg "a tálibok propagandájával szembehelyezkedve" Facebook-, YouTube- és Twitter-oldalt indított, hogy még jobban elérjék azokat az olvasókat, akik a napilapok helyett az internetről tájékozódnak. Fájlcsere A Pirate Bay után a világ második legnagyobb torrentoldala is bíróság elé került. A Mininova üzemeltetőit nem fenyegeti börtön, de az oldalt használhatatlanná tévő szűrőt erőltethetnek rájuk a szerzői jogvédő szervezetek. Hackertámadás Két amerikai katonai weboldal irányítását vette át egy török hekkercsapat.
A látogatókat Amerika-ellenes oldalakra irányították át, azt nem tudni, hogy titkos katonai adatokat is megszereztek-e.

Helymeghatározás Műholdas helymeghatározó rendszerrel felszerelt cipőket dob piacra Alzheimer-kórban szenvedő embereknek egy amerikai cég. A GPS-es cipőt viselő ember a bolygó bármely pontján kilenc-tíz méteres pontossággal megtalálható.

Bivalyklónozás Vízibivalyt klónoztak magzati szövetek felhasználásával tudósok az indiai Harijána államban. Ez az eljárás a borjú nemének megválasztását is lehetővé teszi.

Õssejtbeültetés Baleset okozta agykárosodás kezelésére új technikát dolgozott ki egy amerikai orvoscsoport. A sérült agysejteket a beteg saját zsírszövetéből származó őssejtekkel pótolják.

Színes e-papír 2011-re piacra kerülhet a színes e-papírt használó digitáliskönyv-olvasó. A kijelző nemcsak a teljes színskála megjelenítésére lesz képes, hanem írni is lehet majd rá, a gyártó a színes papírnyomtatáshoz közelítő minőségű eredménnyel kecsegtet.

Másolásvédelem Egy brit tanulmány szerint a digitális másolásvédelem ellentétes hatást vált ki, mint amire szánták: az ilyen technológiák megkötései kalózkodásra sarkallják a felhasználókat.

Bejutott a Kalózpárt Saját képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe (EP) az a svéd párt, amely legalizálná az internetes fájlcserét, és a magánszféra védelmét tűzte ki célul. A politikai szervezet tagjainak száma a Pirate Bay torrentoldal működtetőinek első fokú ítélete nyomán jelentősen emelkedett. Asvédül Piratpartiet néven ismert pártot 2006-ban alakították meg azt követően, hogy az országban működő népszerű letöltőszájt, a Pirate Bay szervereit lefoglalták a hatóságok. A szervezet programja részeként egyrészt a helyi szerzői jogi törvény és a szabadalmi rendszer megreformálását tűzte ki célul, másrészt a magánszféra tiszteletének maradéktalan betartását sürgeti mind a világhálón, mind pedig az élet egyéb területein. A kalózpárt a hétvégi EP-választásokon a szavazatok 7,1 százalékát szerezte meg, így a tizennyolc svéd európai parlamenti képviselő közül legalább egyet ez a szervezet delegálhat majd.A kalózpárt jelenleg a harmadik legnagyobb parlamenten kívüli politikai szervezet Svédországban, tagjainak létszáma idén áprilisban jelentősen emelkedett: ekkor ítélte a bíróság első fokon letöltendő börtönbüntetésre a Pirate Bay letöltőoldal működtetőit. Az ítélethozatal előtt a kalózpárt tizenötezer tagot számlált, egy héttel később pedig már negyvenezer tagja volt.

Feltört bankautomaták Egy biztonságtechnológiai cég közleménye szerint kelet-európai országokban, javarészt Oroszországban és Ukrajnában húsz olyan bankautomatát találtak, amelyeket high-tech bűnözők bütyköltek meg. A Windows operációs rendszert használó ATM-ekre olyan, kártékony szoftvert juttattak, amelyek segítségével a bevitt PIN-kódok és a használt bankkártyák számait megszerezhették. A cég szerint minden jel arra utal, hogy az Egyesült Államokban is működnek ilyen feltört pénzkiadó automaták. A szakértő valószínűnek tartja, hogy az automatákra manuálisan telepítették a kártékony programot, így jó esély van arra, hogy belső banki alkalmazott közreműködésével nyílt módjuk a bűnözőknek elkövetni a csalást. Egy speciális mágneskártya segítségével a csalók akár az automatákban lévő összes pénzt ki tudták venni a gépekből. A bankkártyaadatok ellopására egy másik közkedvelt, Magyarországon is alkalmazott módszer, amikor a csalók az eredeti kártyaolvasó elé felszerelt eszközzel rögzítik a kártyák adatait, a használathoz szükséges PIN-kódokat pedig digitális kamerával veszik fel a közelből.

Agyvisszaszívás A Lendület program keretében a Magyar Tudományos Akadémia 240 millió forintból hat új kutatócsoportot létesít Magyarországon, ezzel évek óta külföldön dolgozó fiatal kutatókat csábítanak haza. A pályázóknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük: a kutatócsoport vezetőjének korosztálya elismert, az elmúlt években szakterületén folyamatosan csúcson levő tudósnak kellett lennie. A pályázatban le kellett írni a kutatási témát is: nemzetközi érdeklődésre számot tartó, távlatokkal kecsegtető témákat kért az akadémia, és csak új vagy legfeljebb 5 éve művelt kutatási témával lehetett pályázni. Az MTA felhívására 28 pályázat érkezett, Pálinkás József, az MTA elnöke szerint ezek kétharmada nagyon ígéretes kutatási programot fogalmazott meg. Végül kiválasztottak hatot, a nyertesek között biológus, matematikus, fizikus, orvos és nyelvész is szerepel.

Ostoros nanorobot A jövőben spermára hasonlító, ostoros baktériumként úszó távirányítású robotok segíthetnek abban, hogy a testben a megfelelő helyre kerüljenek a gyógyszerek - adta hírül az Index a New Scientist nyomán. Az üvegből készült szerkezet feje 200-300 nanométer átmérőjű, a dugóhúzó alakú farok pedig 1-2 mikrométer hosszú, ami kevesebb mint egytizede az emberi sperma hosszának. A nanopropeller egyik felét kobalttal vonták be, ezért külső mágneses mezővel az egész szerkezet elforgatható, így tud előrehaladni. Másodpercenként 40 mikrométeres sebességével a nanorobot nem tartozik az úszóbajnokok közé, de a mágneses mező módosításával nagyon pontosan irányítható. A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy a robotnak nincs szüksége saját energiaforrásra, és a saját méreténél ezerszer nagyobb objektumot is meg tud mozgatni, tehát alkalmas lehet gyógyszerek célba juttatására, sőt sebészeti beavatkozásra is.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.