magyarnarancs.hu: Sokan féltik a gyereküket az oltástól. Indokolt ez?
Duda Ernő: Minél fiatalabb valaki, annál jobban működik nála a vakcina. Nem véletlen, hogy a védőoltások kilencven százalékát csecsemőknek adjuk.
magyarnarancs.hu: Nem pusztán azért, hogy a lehető leghamarabb megkapják, mielőtt még elérné őket a betegség?
DE: Ez az egyik szempont, de a másik az, hogy általában ezek az oltások szinte életre szóló védettséget alakítanak ki, tehát sokkal hatásosabban működnek kisgyerekeknél, és általában jóval kevesebb mellékhatással. Jobb az immunrendszerük. Például amikor kipróbálták a Pfizert meg a Modernát a 12-18 éveseknél, kiderült, hogy nem 80-90 százalékos védettséget adott, hanem 100 százalékosat.
magyarnarancs.hu: Főként a gyerekeken sokszor észrevétlenül megy át a Covid-fertőzés. Van-e annak veszélye, ha pont az oltás idején zajlik, illetve kevéssel korábban történt?
DE: Ennek nincs igazán komoly veszélye. Az immunrendszer föl van arra készülve, hogy egy-két napon belül ugyanazzal a kórokozóval újra és újra fölvegye a harcot.
magyarnarancs.hu: Azt is mondják például, ha valaki nem lázas, csak kicsit náthás, még lehet oltani.
DE: Általában beteg embert nem tanácsos oltani. De vannak ez alól kivételek, amikor nem aktív, hanem passzív immunizálást folytatnak. Ilyen például a tetanusz vagy a veszettség elleni oltás: függetlenül attól, hogy az illetőnek milyen az állapota, megkapja a vakcinát.
magyarnarancs: A passzív immunizálás mit jelent?
DE: Azt, hogy nem az illetőt immunizálják, hanem készen kapja a védettséget. Hagyományosan egy állatot, például lovat vagy szarvasmarhát immunizálnak, és annak a véréből kitisztított immunglobulinokat kapja meg valaki. A modern géntechnológia korában már nincs szükség állatokra: a betegséget túlélt egyének véréből kiválogatják azokat a B sejteket, amelyek a leghatásosabb ellenanyag-molekulákat termelik. Ezek genetikai kódját ültetik olyan sejtekbe, amelyeket ipari méretekben lehet szaporítani, majd ezek termelik meg a tökéletes védelmet adó ellenanyagok óriási mennyiségét. Igaz, a passzív immunizáció viszonylag rövid ideig tartó védelmet ad – hónapokban lehet mérni a hatását –, de megelőzésre is használható. Több gyár is készít olyan, nagyon hatásos ellenanyag-koktélokat koronavírus ellen, amelyeket például a legveszélyeztetettebb embereknek be lehet adni, ha megfertőződnének. A különbség az, hogy mondjuk egy védőoltás néhány száz vagy néhány ezer forintba kerül, egy ilyen passzív immunizálás pedig 100-200 ezer forint. Tipikusan ilyet lehet adni mondjuk egy szervátültetettnek – aki nem immunizálható, mert folyamatos immunhiányt állítanak elő nála –, daganatos betegségben vagy leukémiában szenvedőnek.
magyarnarancs.hu: Gyerekek esetében is ez protokoll?
DE: Természetesen ha valamelyik gyerek immunhánya miatt nem kaphat oltást, lehet használni ezt az immunizálást, számukra is hozzáférhető ez az ellenanyagkoktél.
magyarnarancs.hu: Ha már oltás: javaslat született, hogy a felépítendő debreceni vakcinagyárban két típusút gyártsanak. Az egyik: a fehérje alapú.
DE: Az a 20. század fejleménye; a 70-es, 80-as éveiben eljutottunk odáig – ez a DNS-technológia –, hogy izolálni tudunk géneket és azt ávinni egy másik szervezetbe. Például a hepatitis-B vírus ellen nagyon jó védettséget lehet kialakítani, ha ennek a kabátfehérjéjét megismertetjük a szervezettel. De a gyártás során nem a hepatitis-B vírust szaporítják, hanem annak a kabátot kódoló génjét. Azt beépítik egy élesztőgombába – általában azt használnak erre a célra vagy esetleg baktériumot –, és azok a primitív élőlények nagy mennyiségben megtermelik nekünk azt a fehérjét. Ez ráadásul rendkívül gazdaságos, és nagyon nagy tisztaságban lehet előállítani. És miután itt nincsen a kórokozónak a DNS-e vagy RNS-e, semmiféle veszélyt nem jelent.
magyarnarancs.hu: Akkor ez korszerű technológia?
DE: Igen. Ennél a probléma az, hogy például az influenzavírusnak ha így megcsináljuk a hemagglutininját és a neuraminidázát – ez az a két fehérje, ami ellen védekezni kell –, abból kilószámra be lehet adni valakinek, akkor sem fog immunizálódni, mert az immunrendszer nem ismeri föl veszélyesként. Ezért mellé kell tenni valami olyan anyagot, ami megijeszti az immunrendszert, és elhiteti vele, hogy tényleg baj van. Ezek az anyagok az adjuvánsok. Régebben azokat úgy állították elő, hogy például baktériumkivonatot vagy neadjisten kőolajszármazékokat adtak a kabátfehérje mellé azért, hogy az immunrendszer megijedjen, meg is ijedt. Csakhogy időnként sipolyok keletkeztek a szervezetben, meg rettenetes gyulladás alakult ki.
magyarnarancs.hu: Elkezdett túlműködni az immunrendszer?
DE: Igen. Az elmúlt ötven év arra ment el, hogy egyre korszerűbb és korszerűbb adjuvánsokat állítsunk elő, valami ártalmatlan anyagot adjunk, amire azt hiszi az immunrendszer, hogy borzasztó veszélyes.
magyarnarancs.hu: A Debrecenbe tervezett másik, inaktivált vírusra épülő technológiáról a sokszor bírált kínai oltás jut eszünkbe. Korszerű az eljárás, vagy nem? Vagy bizonyos helyzetekben direkt jó?
DE: Ez a leghagyományosabb. Vagy legósdibb. A legkevésbé korszerű. Teljesen mindegy, miként fogalmazunk, attól függ, az ember hogyan áll hozzá. A legjobb, ha azt írjuk, hogy első generációs.
Kétségkívül alkalmas, de – hogy is mondjam –kőkorszaki technológia.
Nem kell hozzá rettenetes nagy hozzáértés, nem kellenek hozzá különlegesen drága berendezések, nem szükséges különleges know how sem, tulajdonképpen ez a faéknek a feltalálása. Pasteurék dolgoztak ezzel, és azóta, tehát az 1800-as évek végétől használják ezt a módszert. Persze nyilván ezek is korszerűsödtek, tehát egyre jobb és jobb eljárásokat fejlesztenek ki, de az elv ugyanaz: a kórokozónak az antigénjeit úgy megismertetni meg a szervezettel, hogy közben ne tudjon betegséget okozni.
magyarnarancs.hu: Ha ez régi technológia, érdemes ebbe befektetni és egy új gyárat fölhúzni?
DE: Az a kérdés, mi a célunk: nyilván az, hogy legyen egy hazai oltóanyaggyár, amelyik egy csomó olyan vakcinát tud készíteni, amit egyébként külföldről szoktunk megvenni. Egyébként: jó néhány védőoltás ott is ezen az elven alapul.
magyarnarancs.hu: Merthogy minek változtatni, ezek is működnek?
DE: Igen, plusz ha az ilyen oltás megbízható, és nincsenek súlyos mellékhatásai. Ugyanis ezzel a legnagyobb probléma az, hogy lehetnek. De amelyikről évtizedek során kiderült, hogy nincs vele ilyen gond, azt továbbra is gyártják így. Egyszerűen azért, mert olcsó. Hozzáteszem, hogy csak azért, mert egyelőre senki nem vette a fáradságot jobbat csinálni.
magyarnarancs.hu: Azt mondta még korábban a miniszterelnök, azért gyártunk majd régebbi technológiával, mert „ilyet tudunk“.
DE: Ezt kikérem magunknak. A világ legkorszerűbb védőoltásának a kidolgozásában Pardi Norberten és Karikó Katalinon kívül még legalább négy-öt magyar vett részt, köztük olyanok, akik mondjuk egy évig dolgoztak kint, jelenleg itthon vannak.
Az agyi kapacitás megvan hozzá, tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy ezt idehaza megcsináljuk.
Ha történetesen Karikó Katalin révén a BioNTech létre akarna hozni Magyarországon egy gyártókapacitást, nem hiszem, hogy importálni kellene a szakembereket.
magyarnarancs.hu: Magyarországon ki lehet fejleszteni egy ilyen technológiát, vagy dolgoznak is már rajta?
DE: Ismereteim szerint a Szegedi Biológiai Központban van egy csoport, amelyik ilyen, messenger alapú technológiákon dolgozik. Tehát itt is elindult valami. De – ahogy azt többször elmondtam – 35 évvel ezelőtt Karikó Katalinnal mi már csomagoltunk be nukleinsavdarabokat lipid nanorészecskékbe, és juttattunk be a sejtekbe. Ezért amikor arról beszélnek, hogy ez új vakcina – hát azért álljon meg a menet...
magyarnarancs.hu: Az mRNS-vakcina ma már a jelen, illetve a jövő egyik útja.
DE: Jobban örülnék, ha egy messenger alapú technológiát vásárolnánk meg, és azt kezdenénk el gyártani. Azt kell végiggondolni, hogy a Covid jelenlegi probléma. Lehet, hogy egy éven belül, de akár még ad absurdum hamarabb is eltűnik. Nem fog, de a matematikai lehetősége megvan. De bármikor jöhet egy egészen más jellegű kórokozó, és az nem szükségszerűen vírus; lehet egy gomba, egy baktérium, vagy egysejtű, féreg, a fene tudja, mi minden.
Egy kórokozó az esetek jelentős részében nagyon különleges szaporítási feltételeket igényel, de mondok mást is. A környezetünkben élő baktériumoknak a 80-90 százalékát egyáltalán nem lehet laborban szaporítani. Emiatt ha történetesen egy olyan baktérium okozna világjárványt, egy ilyen vakcinagyárral semmire sem megyünk.
magyarnarancs.hu: Az mRNS technológiával azonban...
DE: Nukleinsav mindenféle kórokozóban van. Ki lehet vonni, meg lehet szekvenálni, annak az alapján egy messenger alapú vakcinát meg lehet szintetizálni. Ha nagyon sokat mondok, egy-két hónapon belül készen van. Ezzel szemben egy ismeretlen baktérium vagy egy ismeretlen vírus esetén még az sem biztos, hogy szaporítani tudjuk, vagy esetleg egy évbe telik, mire megtaláljuk, hogyan lehet ipari méretekben előállítani.
magyarnarancs.hu: Következésképp?
DE: A debreceni gyár nagyon jó lesz arra, hogy az eddig ismert védőoltásoknak egy részét, meg a Covid elleni első generációs vakcinákat előállítsuk, de
egy messenger alapú vakcinát előállító gyár alkalmas lenne, hogy a következő hullámok ellen azonnali védőoltást tudjunk készíteni hónapokon belül.
A világ legkülönbözőbb pontjain csinálnak már messenger alapú védőoltásokat úgy, hogy megveszik a technológiát. Ez sok pénzbe kerül, de a debreceni gyár felépítése sem filléres dolog.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
