Egy jó hír: a Magyar Tudományos Akadémia harcot hirdet az áltudományok ellen

  • narancs.hu
  • 2018. május 7.

Tudomány

Közben „Kásler professzor úr” megkezdi ténykedését.

A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítésére hívta fel a kutatói közösséget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közgyűlése által elfogadott határozat; az áltudományos elméletekkel szembeni fellépés jegyében az MTA ismeretterjesztő holnapot is indított tudomany.hu néven.

Fellépés a megalapozatlan tanokkal szemben

A tudományba vetett bizalom megrendülése, az alternatívként megjelölt, ám tudománytalannak tekinthető megnyilatkozások terjedése világjelenség, és a tudomány alapelveinek támadása, a tévtanok, a tudományosnak tűnő, de hamis elméletek terjedése Magyarországon is egyre erősödik. A Magyar Tudományos Akadémia – mint a tudományért felelős, legnagyobb közbizalmat élvező köztestület – az eddigieknél is erőteljesebb és aktívabb szerepet kíván vállalni ennek a világ és Magyarország jövőjét egyaránt hátrányosan befolyásoló jelenségnek a visszaszorításában – hangsúlyozta az akadémia által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.

Az MTA közgyűlésének hétfői határozata ezért valamennyi tagját a tudomány alapelveinek aktív, következetes képviseletére, a tudományos érvelés, szükség esetén a közös fellépés erősítésére hívja fel a megalapozatlan tanokkal szemben. A határozat arra kéri Magyarország valamennyi kutatói közösségét, hogy a tudomány közvetítése a társadalom felé hiteles és közérthető legyen, és a tudomány természetének, céljainak és módszereinek mély, aktív ismeretén és használatán alapuljon.

Lovász László, az MTA elnöke

Lovász László, az MTA elnöke

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Várják az olvasók kérdéseit

Az MTA elvárja, hogy minden közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése nyilvános legyen, a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően történjen, és érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás – áll a közgyűlési határozatban, amely üdvözli a tudomany.hu megalapítását. Az akadémia támogatásával működő új honlap fő célja a közlemény szerint az áltudományok elleni küzdelem: felelős szerkesztője, Fábián István, az MTA doktora a közvéleményt leginkább foglalkoztató, aktuális kérdésekkel kíván foglalkozni.

Egy-egy téma kapcsán az adott szakterület elismert képviselői fogják ismertetni tudományos álláspontjukat számos forrásmunka és hivatkozás megadásával. A felelős szerkesztő várja az olvasók kérdéseit, felvetéseit, amelyeket összegyűjt, és amelyekre nyilvános válaszokat fognak adni az írások szerzői. Az első összeállítás a védőoltásokról, az oltásellenességről és az európai kanyarójárvány okairól szól, a tudomany.hu következő cikkének témája pedig a magyar őstörténet lesz – olvasható az MTA honlapján.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.