„Egy kávéskanálnyi ebből az anyagból több százmilliárd tonna”

Tudomány

A nemzetközi kutatócsoport magyar tagjaival beszélgettünk arról, mi okozza a gravitációs hullámokat. Ízelítő a friss Narancsból.

Október közepén jelentették be, hogy a LIGO obszervatórium amerikai detektorai immár ötödszörre észleltek gravitációs hullámot. A legújabb hullám különlegessége, hogy nem fekete lyukak, hanem neutroncsillagok találkozása hozta létre. Frei Zsolt és Raffai Péter asztrofizikussal, a projekt magyar résztvevőivel nyomtatott lapszámunkba készítettünk interjút. Kedvcsinálónak egy rövid részlet.

Magyar Narancs: Mai tudásunk szerint, amikor két fekete lyuk egyesül, abból egy nagyobb fekete lyuk keletkezik. Mi történik az egyesülő neutroncsillagokkal? Szinte elképzelhetetlenül sűrű anyagból álló égitestekről beszélünk…

Frei Zsolt: Amikor felrobban egy csillag és szupernóvaként felfénylik – s most a Napnál legalább 4–12-szer nagyobb tömegű csillagokról beszélünk, mert a mi Napunk ehhez túl könnyű –, annak már vas található a magjában. Egészen idáig jutott a belsejében a fúzió, de innen már nem folytatódik. Miután a gravitáció miatt gyakorlatilag ráhullik a magra a csillag teljes külső rétege, elképesztő módon összetömöríti a magot, amiről egyszerűen visszapattan, leválik a csillag külső héja. Az összetömörített csillagmag sorsa a csillag eredeti méretétől függ. Ha nagyon nagy volt a csillag, mondjuk 60 naptömegnél is nehezebb, akkor annyira összetömörödik a belső anyaga, hogy fekete lyuk lesz belőle. A Nap esetében ez elméletileg egy 3 kilométer sugarú gömb lenne. Nem tudjuk, hogy mi rejlik a belsejében, de valószínűleg egyetlen pontban, egy szingularitásban található az összes anyag. Ezt nehéz elképzelni – és nem csak laikusként. Ha kicsit kevesebb volt a csillag tömege, akkor neutroncsillag lesz belőle, ami azonban – a fekete lyukkal szemben – még világít. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy atomnak a magját: az összes neutron – hiszen már csak ez maradt a nukleonokból – egy 10 kilométer suga­rú atommagot alkot. Egy kávéskanálnyi, azaz körülbelül 1 köbcenti ebből az anyagból több százmilliárd tonna tömegű.

MN: Mi történik, ha két ilyen sűrű anyagból készült égitest összepréselődik?

Frei Zsolt: A rövid válasz az, hogy nem tudjuk, de két lehetőség közül választhatunk. Ha kellően nagy az együttes gravitációjuk, akkor a két neutroncsillag egy fekete lyukká tömörül, vagy ha ezt a szintet nem éri el, akkor egy másik, nagyobb neutroncsillag marad vissza. Sajnos ezt már megfigyelni sem tudjuk. Egy ilyen távoli galaxisban, ahol ez a felvillanás történt, majd elhalványult, az egyes csillagokat már nem lehet megfigyelni.

Barotányi Zoltán interjúját teljes terjedelemben a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A neves hollywoodi filmproducer ellen eddig több mint ötven nő vallott, az ismert magyar színházi rendező ellen hét. A szexuális bántalmazásokat még mindig sokan tabuként kezelik, de a hatóságok hozzáállása és az általánosnak mondható áldozathibáztatás sem segít a latencia csökkentésében.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.