„Egy kávéskanálnyi ebből az anyagból több százmilliárd tonna”

Tudomány

A nemzetközi kutatócsoport magyar tagjaival beszélgettünk arról, mi okozza a gravitációs hullámokat. Ízelítő a friss Narancsból.

Október közepén jelentették be, hogy a LIGO obszervatórium amerikai detektorai immár ötödszörre észleltek gravitációs hullámot. A legújabb hullám különlegessége, hogy nem fekete lyukak, hanem neutroncsillagok találkozása hozta létre. Frei Zsolt és Raffai Péter asztrofizikussal, a projekt magyar résztvevőivel nyomtatott lapszámunkba készítettünk interjút. Kedvcsinálónak egy rövid részlet.

Magyar Narancs: Mai tudásunk szerint, amikor két fekete lyuk egyesül, abból egy nagyobb fekete lyuk keletkezik. Mi történik az egyesülő neutroncsillagokkal? Szinte elképzelhetetlenül sűrű anyagból álló égitestekről beszélünk…

Frei Zsolt: Amikor felrobban egy csillag és szupernóvaként felfénylik – s most a Napnál legalább 4–12-szer nagyobb tömegű csillagokról beszélünk, mert a mi Napunk ehhez túl könnyű –, annak már vas található a magjában. Egészen idáig jutott a belsejében a fúzió, de innen már nem folytatódik. Miután a gravitáció miatt gyakorlatilag ráhullik a magra a csillag teljes külső rétege, elképesztő módon összetömöríti a magot, amiről egyszerűen visszapattan, leválik a csillag külső héja. Az összetömörített csillagmag sorsa a csillag eredeti méretétől függ. Ha nagyon nagy volt a csillag, mondjuk 60 naptömegnél is nehezebb, akkor annyira összetömörödik a belső anyaga, hogy fekete lyuk lesz belőle. A Nap esetében ez elméletileg egy 3 kilométer sugarú gömb lenne. Nem tudjuk, hogy mi rejlik a belsejében, de valószínűleg egyetlen pontban, egy szingularitásban található az összes anyag. Ezt nehéz elképzelni – és nem csak laikusként. Ha kicsit kevesebb volt a csillag tömege, akkor neutroncsillag lesz belőle, ami azonban – a fekete lyukkal szemben – még világít. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy atomnak a magját: az összes neutron – hiszen már csak ez maradt a nukleonokból – egy 10 kilométer suga­rú atommagot alkot. Egy kávéskanálnyi, azaz körülbelül 1 köbcenti ebből az anyagból több százmilliárd tonna tömegű.

MN: Mi történik, ha két ilyen sűrű anyagból készült égitest összepréselődik?

Frei Zsolt: A rövid válasz az, hogy nem tudjuk, de két lehetőség közül választhatunk. Ha kellően nagy az együttes gravitációjuk, akkor a két neutroncsillag egy fekete lyukká tömörül, vagy ha ezt a szintet nem éri el, akkor egy másik, nagyobb neutroncsillag marad vissza. Sajnos ezt már megfigyelni sem tudjuk. Egy ilyen távoli galaxisban, ahol ez a felvillanás történt, majd elhalványult, az egyes csillagokat már nem lehet megfigyelni.

Barotányi Zoltán interjúját teljes terjedelemben a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A neves hollywoodi filmproducer ellen eddig több mint ötven nő vallott, az ismert magyar színházi rendező ellen hét. A szexuális bántalmazásokat még mindig sokan tabuként kezelik, de a hatóságok hozzáállása és az általánosnak mondható áldozathibáztatás sem segít a latencia csökkentésében.

Figyelmébe ajánljuk