Elég, ha nem dohányzom? – Nemzeti rákellenes nap

  • narancs.hu
  • 2017. április 10.

Tudomány

A megújult Európai Rákellenes Kódex ad tanácsot a daganatos betegségek megelőzésében.

Magyarországon 1993 óta minden év április 10-én tartják a nemzeti rákellenes napot. (Ezen a napon született dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, az Országos Rákbizottság megalapítója.) A Magyar Rákellenes Liga közleménye szerint az orvostudomány nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt száz évben, már ami a daganatos betegségek kezelését illeti, de a megelőzés, a korai felismerés és a szűrővizsgálatok terén van még hová fejlődni. (Témába vágó interjúnkat Bodoky Györggyel itt olvashatják.)

Az esemény alkalmából megújult a 30 éve létező Európai Rákellenes Kódex is, amelyet az Egészségügyi Világszervezeten (WHO) belül működő Nemzeti Rákkutató Ügynökség (IARC) és az Európai Bizottság állított össze, és amelynek célja az emberek megfelelő tájékoztatása a megelőzésről, lehetőségekről, a rák kialakulása kockázatának csökkentéséről. Az életmódra vonatkozó ösztönző tanácsokat 12 pontban szedték össze, foglalkoznak a dohányzással, a testsúllyal, mozgással, az alkohollal, a napozással, a szennyező anyagokkal, a hormonterápiával, a védőoltásokkal és a szűrésekkel is.

Kétrészes sorozatunkat a rák okairól, a terápiákról, a gyalázatos megbetegedési és halálozási statisztikákról itt és itt olvashatják el.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.