Régi tartozás - Gender szak és kormánypárti sötétség

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2017/12. (03. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A KDNP és a Fidesz hevesen tiltakozott, amikor hírét vették, hogy az ELTE ősszel elindítja a társadalmi nemek tudománya mesterszakot. A hecckampány olyan méreteket öltött, hogy az oktatókat személyes fenyegetések is érték, ezért a kar vezetése nyilatkozatstopot rendelt el a témában. Közben Balog Zoltán „ellenszakot” tervez.

Először a KDNP ifjúsági tagozata rúgott egy nagyot az ELTE-be, amikor február közepén Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke nyílt levélben kérte arra az egyetem rektorát, hogy ne indítsák el a társadalmi nemek tudománya szakot, inkább egy családüggyel foglalkozó tanszék felállításában gondolkodjanak. Azon túl, hogy Nacsa a mellékhelyiségek jelzéseiről zajló külföldi diskurzusra redukálja a társadalmi nemekkel kapcsolatos tudományos munkát, a nemzet felemelkedését is félti, és úgy véli, hogy Magyarország demográfiai problémái nem a szexuális kisebbségek tanulmányozásával és a feminista filozófia elmélyítésével fognak megoldódni. Ezután Rétvári Bence következett. Fodor Gábor (MLP) kérdésére, hogy mégis, kinek árt a gender szak, Balog Zoltán államtitkára nem fogta vissza magát: nem pusztán megkérdőjelezte a szak létjogosultságát és tudományos alapjait, de hozzátette azt is, hogy az ELTE mint állami közfinanszírozású egyetem a szak indításával figyelmen kívül hagyja a társadalmi igényeket, rontja saját gazdasági stabilitását, továbbá az egész úgy, ahogy van, szemben áll mindazzal, amit a kormány az emberről vall.

false

 

Fotó: MTI

 

Sokkal gyakorlatiasabb

„Nagyon félrevezető dolog az ELTE-t kiemelni, hiszen a társadalmi nemek oktatása különböző intézményi keretek között már évek óta jelen van a magyarországi felsőoktatásban” – mondja Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem (CEU) társadalmi nemek tanulmánya tanszékének docense. Valóban: Debrecenben már 1993, Szegeden 2009, Miskolcon 2010 óta van lehetőség a témában kurzusokat felvenni vagy kutatni, igaz, akkreditált, önálló mesterszakként eddig csak a CEU-n volt lehetőség társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokat folytatni. „Kommunikáció- és médiatudományból, valamint filozófiából szereztem MA diplomát, közben gyakornok voltam egy női civil szervezetnél is, és úgy gondoltam, hogy ha már ezzel foglalkozom, akkor nem árt az elméleti megalapozottság, így jelentkeztem végül a Közép-európai Egyetem angol nyelvű gender studies mesterképzésére – mondja Kormos Nikolett. – Jogásztól a pszichológuson át a történészen keresztül nagyon sokféle területről érkeztek a csoporttársaim. A CEU által kínált gender szak jó lehetőség arra, hogy a diákok kiegészítsék tanulmányaikat, nem ritka az sem, hogy valaki már több mesterdiplomával rendelkezik, mire eljut ide” – folytatja a volt hallgató. Az 1995 óta működő szak főleg a külföldi egyetemisták körében népszerű, az angol nyelvű képzés pedig leginkább elméleti megközelítésekkel foglalkozik, és nem reflektál szorosan a magyar társadalmat érintő kérdésekre. Ezzel szemben az ELTE-n induló szak gyakorlatiasabb lenne, mellőznék az angol nyelvű kifejezéseket, és nagy hangsúlyt fektetnének a hazai problémák elemzésére. Ezt mutatja a szóbeli felvételi követelmény is: a felvételizőknek többek között a maszkulinitás társadalmi szervezettségéről, a homofóbia magyarországi kontextusáról és a nők helyzetének közpolitikai elemzéséről kell olvasniuk. Kötelező tantárgyként pedig az antidiszkrimináció és az emberi jogok, valamint a szakpolitikai döntések összefüggésében vizsgálnák a társadalmi nemeket a jövendőbeli hallgatók. „A képzés során az általános és átfogó elméleti alapok elsajátítása mellett különös figyelmet fordítunk a társadalmi nemi egyenlőtlenségek magyarországi és kelet-közép-európai megjelenési formáira, a régió­specifikus magyarázatokra, elméletekre, megközelítésekre” – áll az egyetem honlapján. Szó sincs tehát meleglobbiról vagy az illemhelyiségek jelzéseiről, amiktől az ifjú kereszténydemokraták és köve­tőik olyannyira tartanak. „Több olyan csoporttársam is volt, akik később civil szervezeteknél tervezték kamatoztatni a megszerzett tudást, sajnos azonban jellemző erre a közegre, hogy nem mindig veszik figyelembe, hogy a magyar társadalom nem áll készen bizonyos kérdésekre. Látni kell, joggal akadnak ki az embe­rek, ha valaki arról beszél, hogy sok LMBTQIA embert sért, hogy csak férfi és női vécé van, mert Magyarországon vannak ennél sokkal fontosabb problémák, például a nők munkaerőpiacon való hátrányos megkülönböztetése” – mondja Kormos Nikolett. Szerinte nagy türelem kell ahhoz, hogy a téma kutatói és képviselői eloszlassák a félelmeket a társadalmi nemek tanulmányával kapcsolatban, illetve olyan helyzetekre reflektáljanak a nagy nyilvánosság előtt, amelyek szorosan érintik a magyar emberek életét.

Gender szemüvegen át

„Régi tartozása ez a magyar felsőoktatásnak, hiszen eddig csak angolul lehetett ilyet tanulni egy angolszász típusú egyetemen, illetve vidéken órákat, specializációkat felvenni, diplomát azonban nem lehetett szerezni a társadalmi nemek tanulmányából. Sok szakma számára fontos lehet, hogy azok gyakorlói tisztában legyenek azzal, hogy egy-egy döntés milyen hatással van a nőkre és a férfiakra. Ez az a bizonyos »gender szemüveg«, amiről beszélni szoktunk. Érzékenység a nemek eltérő társadalmi helyére, hatalmi állapotára, társadalmi valóságukra. Ha megnézzük az újonnan ajánlott gender szak oktatóinak listáját, látjuk, hogy milyen különböző területekről érkeznek: van közöttük amerikai modern irodalommal foglalkozó irodalmár, történész, szociológus, művészettörténész, szociálpolitikus, politológus, az európai tanulmányok történeti szakértője és így tovább. Ők ezeken a területeken belül mutatják majd meg a gender szemüveg használatát” – mondja Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) elnöke, aki szerint azért van szükség ilyen szakra, mert megérthetővé teszi azokat a társadalmi problémákat, amelyek nagyon sok nő és férfi, illetve család életét nehezíthetik meg – elég, ha csak az ápolónők alacsony keresetére gondolunk. „Nagyon sok családpolitikai kérdés is érthetetlen anélkül, hogy az anyák és apák eltérő valóságát tekintetbe vennénk” – teszi hozzá Juhász. A Női Érdek elnöke szerint gyakorlatilag bármely, emberekkel foglalkozó tudományban fontos lenne a gender szemüveg használata. „Tudja például a kedves olvasó, hogy a férfiak és a nők szívinfarktusának tünetei különböznek, és amit általában tanítanak, az a férfiak által érzékelt tünetegyüttes? És azt tudják-e, hogy egy ország költségvetését is lehet olyan szempontból vizsgálni, hogy az eltervezett pénzkiadás mennyire szolgálja a nők vagy a férfiak érdekeit? A gender szemüveg minden területen lehet releváns, de a politológusoknál és szociálpolitikusoknál elengedhetetlen lenne” – véli Juhász.

Ellenszak

Balog Zoltán a Magyar Tudományos Akadémián a nőnap alkalmából rendezett Női lélek – ként élek című konferencián jelentette be, hogy „ellenszakot” indítanak ősztől a Budapesti Corvinus Egyetemen családtudományok néven. Balog oly lendülettel ment neki az ELTE-nek, hogy közben figyelmen kívül hagyta azt az apró körülményt, hogy ősztől nem indulhat olyan szak, amely még nem létezett a februári felsőoktatási jelentkezési időszakban, nem beszélve arról, hogy az ELTE szóban forgó képzésének akkreditációs ügymenete nem kevesebb mint három éven át zajlott. „Mi visszautasítjuk a társadalmi nemekről alkotott elképzeléseket, és a társadalmi szerepeket kutatjuk. Erre valók a családtanulmányok” – indokolta Balog a mesterszak elindítását. Ám már másnap kiderült, hogy a közeljövőben biztosan nem indul ilyen szak: a Népszava megkeresésére a Corvinus azt válaszolta, hogy még csak „véleményezési fázisban” tart az ügy; ilyen szaknak pedig azért van helye az egyetemen, mert a Corvinus „a társadalom és a gazdaság fontos alapegységeként tekint a családokra. 2016-ban az egyetem a német Stiftung Familienunternehmennel együttműködve például létrehozta a Családi Vállalatok Központot, ami a családi tulajdonú vállalatokat kutatja, hogy az így létrejövő tudással is segítse a magyar gazdaság és társadalom erősödését. Az indítandó családtanulmányok mesterszak is a BCE ezen törekvését támogatja. (…) A cél, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek a családok vizsgálatára fókuszáló tudományos tevékenységre, a demográfiai kihívásokra adandó tudományos igényű válaszok kidolgozására és a családokat érintő szakpolitikai koncepciók, intézkedések hatá­sai­nak elemzésére” – áll a vezetőség indoklásában.

Van másik

Az „ellenszakot” érintő ügy pikantériája, hogy a Corvinuson már működik egy a debrecenihez és a szegedihez hasonló, társadalmi nemekkel foglalkozó tudományos központ, amely szakmai kapcsolatban is áll a többivel. A Debreceni Egyetemen 1993-ban indult az első ilyen kurzus a kilencvenes évek elején alakult Gendertudományi Központ keretein belül, mert egyre több oktató kezdett a társadalmi nemek kutatásával foglalkozni az egyetem Angol–Amerikai Intézetében. Noha a legkülönbözőbb tudományágak kutatói dolgoznak a témával, a központ vezetése szerint abban mindannyian egyetértenek, hogy „a nemi beírottság mikéntje és annak következményei közvetlen hatással vannak – a tudomány elvont területén túl – mindennapi életünkre is: arra, miképpen kommunikálunk egymással, milyen viselkedési mintákat teszünk magunkévá, miképpen kezeljük emberi kapcsolatainkat, milyen a helyzetünk a munkaerőpiacon” – szerepel a Gendertudományi Központ leírásában. Az Angol–Amerikai Intézet képzésein keresztül szabadon választhatnak a hallgatók a központ által kínált kurzusok közül, a Bevezetés a genderkutatásba című tantárgyat azonban már kötelezővé tették az alapképzés brit kultúratudományi sávjában. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt években kb. száz szakdolgozat és harminc OTDK-dolgozat született társadalmi nemekkel kapcsolatos témában.

Szegeden 2009 óta lehet anglisztika vagy amerikanisztika mesterképzésben az „angol kultúra és társadalom: a társadalmi nem az angol nyelvű irodalmakban és kultúrákban” elnevezésű szakirányra specializálódni. Debrecenben és Szegeden tehát elsősorban az angolszász hagyományokra és a kulturális megközelítésre alapoznak. A Szegedi Tudományegyetem Angol–Amerikai Intézetének Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja 2010 óta szakmai magazint is kiad évente kétszer, fórumot biztosítva a téma hazai képviselőinek. Ugyanebben az évben alakult meg a Miskolci Egyetem Modern Filológia Intézetén belül a Gender Kutatócsoport, melynek célja, hogy teret adjon az interdiszciplináris jellegű genderkutatásoknak. Ennek érdekében konferenciákat szerveznek, publikációkat jelentetnek meg, és segítik a hallgatók témába vágó szakdolgozati munkáját.

A Corvinuson működő Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ az egyetemen zajló, a társadalmi nemeket érintő oktatási tevékenységet koordinálja, és egyik célkitűzése, hogy bekapcsolja a Corvinust minden olyan tudományos kezdeményezésbe, amely ezzel foglalkozik. Korábban abban végeztek kutatásokat, hogy hogyan lehetne megszüntetni a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket a helyi és regionális szintű döntéshozatalban, elemezték a női vezetők helyzetét a gazdasági életben, jelenleg pedig Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában címmel végeznek kutatómunkát.

Ebben a tudományos környezetben végképp furcsán veszi ki magát egy a társadalmi nemekről alkotott elképzeléseket visszautasító „családtudományok mesterszak” – sőt „ellenszak” – elindítása. Az ELTE-n tervezett társadalmi nemek tanulmánya szak sorsa pedig a nyár elején dől el, a szóbeli fölvételik után.

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2017/12. (03. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    Egyvilág
    2017. április 11., kedd 11:54
    Itt egy összefoglaló a nemiség összetettségéről, arról hogy egy embernek többféle neme van (biológiai, mentális, társadalmi, stb...), és hogy ezek nem mindig passzolnak egymáshoz:

    http://egyvilag.hu/temak.shtml#temaid050

    (A legfelső sor a kép tetején, "A szexualitás összetettsége". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

    Ajánlom továbbá a "Homoszexualitás" című részt is.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs