Elindult a világűrbe az első arab Mars-misszió

  • narancs.hu
  • 2020.07.20 09:25

Tudomány

A küldetés célja, hogy az el-Amal átfogó adatokat gyűjtsön a marsi légkörről, az atmoszféra napi és szezonális változásairól.

Elindult a világűrbe az első arab Mars-misszió Japánból hétfő reggel. A projektvezető úgy nyilatkozott, hogy minden a terv szerint halad.

Az élő közvetítés tanúsága szerint az el-Amal, vagyis Remény névre keresztelt Mars-szondát hordozó rakéta helyi idő szerint 6.58-kor hagyta el a kilövőállást a tanegasimai űrközpontból.

Az el-Amal a tervek szerint hét hónap múlva éri el a vörös bolygót, ahol Mars körüli pályára áll, és adatokat gyűjt a légkörről. A szonda az indulás után nagyjából egy órával kinyitja napelemeit, és önállóan folytatja útját 494 millió kilométeren át, átlagosan 121 ezer kilométeres óránkénti sebességgel. A programot Dubajból irányítják.

Omran Saraf, az emírségek Mars-missziójának projektvezetője dubaji idő szerint hétfő hajnalban arról tájékoztatta a sajtót, hogy veszik a szonda jeleit, tanulmányozzák az adatokat.

A szondát az eredeti tervek szerint kedden bocsátották volna fel, de a kedvezőtlen időjárás miatt a rakétaindítást kétszer is el kellett halasztani.

Szarah Amiri, az Egyesült Arab Emírségek tudományos minisztere arról számolt be, hogy az ország Mars-missziója mintegy 200 millió dollárba (csaknem 62 milliárd forintba) került. A küldetés célja, hogy először gyűjtsön átfogó adatokat a marsi légkörről, az atmoszféra napi és szezonális változásairól.

Az emírségek 2014-ben jelentette be, hogy Mars-kutatásra készül, és 2017-ben indult el az ország nemzeti űrprogramja. Célja, hogy 100 éven belül telepet állítsanak fel a Marson.

Jelenleg 8 különféle misszió kutatja a Marsot. Kína és az Egyesült Államok még az idén egy-egy újabb küldetést tervez indítani a Naptól eggyel távolabbi bolygóhoz.

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.