Felfedezték a világ legészakibb szigetét

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 29.

Tudomány

Ami kiterjeszti a dán királyság határait. 

A Koppenhágai Egyetem kutatói felfedezték a világ legészakibb szigetét, ám az nem lesz hosszú életű, mivel a kavicshordalékból és sárból álló kicsiny szigetet egy vihar könnyen megsemmisítheti – közölte az MTI. 

Eddig a Grönlandtól északra fekvő Oodaaq szigetet tartották annak, amely a legközelebb fekszik az Északi-sarkhoz. Most azonban ezt módosítani kell, bár csak átmenetileg: a koppenhágai egyetem kutatói találtak egy 800 méterrel északabbra fekvő kicsiny szigetet. Az egyelőre név nélküli sziget mindössze 30 méter keskeny és 60 méter hosszú, és teljesen véletlenül bukkantak rá a térségben tartózkodó kutatók.

„Meg voltunk győződve arról, hogy az Oodaaq szigeten állunk, amely a világ legészakibb szigete” – mondta Morten Rasch, a dán kutatócsoport vezetője, aki kollegáival talajmintákat gyűjtött a térségben. Akkor döbbentek rá a hibára, amikor posztolták az interneten koordinátáikat és fotókat a térségről.

„Számos amerikai szigetvadász szinte megőrült, és azt mondták, ez nem lehet igaz” – tette hozzá az egyetem földtudományi és természeti erőforrás karának a vezetője. (A szigetvadászok olyan emberek, akiknek a hobbija eddig ismeretlen szigetek felfedezése.) A koordináták ellenőrzése nyomán kiderült, hogy Oodaaq 800 méterrel délebbre fekszik, itt szállt partra Rasch és kutatócsoportja.

 „Valójában egy új szigetet fedeztünk fel északabbra, ez a felfedezés egy kicsit kiterjeszti a dán királyság határait”

– tette hozzá Rasch. A kutatók szerint a szigetet valószínűleg egy vihar hordta össze kavicshordalékból és sárból. „Senki nem tudja meddig marad meg. Elvileg hamarosan eltűnhet, amint lecsap a térségben egy új vihar” – közölte Rasch.

(Címlapképünk illusztráció. Forrása: Unsplash.com)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.