Szén helyett hidrogénnel gyárt acélt egy svéd cég

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 3.

Tudomány

Így nem keletkezik szén-dioxid a vasérc kezelésekor. Eddig az acélipar terhelte leginkább a légkört üvegházhatású gázokkal.

Az acélgyártáshoz nyersvas kell, amit úgy állítanak elő, hogy a vasércből eltávolítják az oxigént. Ehhez sok szenet el kell égetni, és közben nagyon nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe. A globális acélipar termelése évente 2 milliárd tonna, eközben több milliárd tonna szén-dioxid keletkezik. Ez a világon kibocsátott üvegházhatású gázok 7,2 százaléka. Ezért jelentős az a technológiai újítás, amely a vasérc redukciójának folyamatában a szenet hidrogéngázzal helyettesíti – írja a Qubit.

A SSAB nevű svéd cég kísérletéről van szó. Egy bányatársasággal és egy energiaipari multival közösen indított projektben fosszilis energiahordozóktól mentes acélgyártáson dolgoznak, a szenet helyettesítő hidrogéngázt megújuló energiaforrások használatával állítják elő. 

A kísérlet néhány hónapja zajlik ezzel az „elektroacéllal” , amely eleinte 20-30 százalékkal lesz drágább a hagyományos módon előállított acélnál. Ettől a hírtől nem lettek boldogabbak az acélgyártó cégek vásárlói, a vásárlók vásárlóit – így az európai autó- és kamiongyártókat – azonban érdekli a kísérlet. A Hybrit cég együttműködik a Volvo Grouppal, amely 2026-tól zöld acélból készülő kocsik tömeggyártását tervezi.  Augusztusban a Volvo már megkapta az első szállítmányt az alapanyagból, hozzáfogtak a prototípusok elkészítéséhez.

Ez a kísérlet versenyt generált. A H2 Green Steel nevű svéd konzorcium, amely szintén érdekelt a zöld acél gyártásában, megállapodott a Volkswagen-csoporthoz tartozó Scaniával, majd a Mercedes-Benzzel, hogy 2025-ig elkezdik beépíteni a karbonmentesen előállított acélt a járműveikbe.  

 

A világ acélgyártásának felét adó Kínában azt tervezik, 2060-ra teljesen karbonsemlegessé teszik ezt az iparágat.

Ahhoz, hogy a világ elérje a kitűzött globális klímacélokat, az acélipar szén-dioxid-kibocsátását legalább a felére kell csökkenteni 2050-ig. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.