Kilenc új ősi mélytengeri fenevadat azonosítottak kutatók Orfű melletti leletekben

  • narancs.hu
  • 2023. január 12.

Tudomány

Kimérákat, tehéncápákat, tüskéscápákat, világítócápákat és kutyacápákat is találtak a magyar kutatók a gazdag leletanyagban. 

 

Magyar kutatók kilenc új porcoshalat fedeztek fel az Orfű mellől származó tekeresi leletanyagban – közölte az ELTE

Mint írják, a  középső-miocén badeni emeletének idején, körülbelül 15.2–12.6 millió éve képződött tengeri üledékek előkelő helyet foglalnak el a Kárpát-medence geológiai kincsestárában. Magyarország nagy részét ekkortájt a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert – például a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben –, köztük nem egy olyan akad, amely igen gazdag porcoshalak kövületeiben.

A porcoshalak mindig is az érdeklődés homlokterében álltak a tengeri gerincesek közt: sokfélék, egzotikussak és veszélyesek. Mélytengeri fajtájuk azonban egészen más: nem az emberevésről, hanem inkább arról híresek, hogy úgy néznek ki, mintha egy tudományos-fantasztikus filmből kerültek volna elénk. 

Magyar kutatók a közelmúltban összesen 38 porcoshal-taxon maradványait azonosították, közülük 9 teljesen új volt a badeni kor üledékeire nézve is. A kutatómunkát Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa vezette, részt vett benne Kocsis László (Lausannei Egyetem, Svájc), Mohr Emőke (ELTE Őslénytani Tanszék), Szabó Péter (Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont) és Sebe Krisztina (Pécsi Tudományegyetem Földtani és Meteorológiai Tanszék).

A munka néhány fogmaradvánnyal kezdődött, Németh Tamás ősmaradvány-gyűjteményéből. A maradványok az orfűi mesterséges tavak vidékéről, Tekeres mellől származtak. A fogkövületek lelőhelyének felkeresését gyűjtőutak követték, aminek több mint félezer porcoshal-maradvány lett az eredménye. E maradványok jelentős része rendkívül kicsiny, így fotózásukhoz pásztázó elektronmikroszkópot használtak a kutatók.

 

Tekeresi porcoshal-maradványok. A: kiméra állkapocs. B: világítócápa fog. C: tehéncápa fog. D: tüskéscápa fog. E: nyelőcápa fog. F: óriáscápa fog. G: fűrészescápa orrfog. H: nagy szemű cápa fog. I: tigriscápa fog. J: angyalcápa fog. K: homoki tigriscápa fog. L: makócápa fog. M: rókacápa fog. N: kutyacápa fog. O: hegyesorrú cápa fog. P: szirtcápa fog. Q: macskacápa fog. R: nagyszemű cápa fog. S: ördögrája fog. T: rájafog. U: rájafog. V: tüskésrája fog. W: sasrája fog. X: ördögrája fog. 

Forrás: Szabó és mtsai., 2022 

A tekeresi fauna legizgalmasabb tagjai egyértelműen az ún. tömörfejűek. A ma élő tömörfejűek (kimérák) kifejezetten mélytengeri állatoka tengeraljzat közelében élnek, ott keresgélik főleg puhatestűekből és más gerinctelenekből álló táplálékukat. Farokúszójuk elvékonyodik, mellúszóik és szemük nagy, a hátúszó pedig egy nagy tövist visel. A porcoshalak közt egyedülálló módon rendelkeznek kopoltyúfedővel. "A tekeresi kiméramaradványok állkapocselemek. Hazánkból, sőt a Kárpát-medencéből eddig nem ismertük ezeknek a különleges, primitív porcoshalaknak semmilyen maradványát, hozzánk legközelebb az ausztriai Teiritzberg mellett kerültek elő kimérakövületek" – mondta a kutatás vezetője, Szabó Márton.  

A kutatók a leletanyagban tehéncápákat, tüskéscápákat, világítócápákat és kutyacápákat is kimutattak, ezek ma élő leszármazottai is a mélytengeri élőhelyek lakói. "Napjainkban a mélytengeri élőhelyek mind közül a legrejtélyesebbek és egyben a legnehezebben elérhetőek is. Ezeken a helyeken speciális nyomás- és fényviszonyok uralkodnak, a tápanyagellátottság korlátozott. Az itt élő állatfajok gyakorlatilag elszigetelve fejlődtek, teljesen egyedi életközösségeket kialakítva. A 19. századig általánosan elterjedt nézet volt, hogy ezeken a helyeken csak alig van élet, ám hála a rohamosan fejlődő kutatási módszereknek, mára már tudjuk, hogy ez egyáltalán nincs így" – tette hozzá Szabó Márton.

A feltárt leletanyag egy másik különlegessége az, hogy minden jel szerint egy vízalatti csuszamlás sodorta egy helyre maradványokat. Erre egyrészt abból lehet következtetni, hogy az azonosított porcoshalak közt vannak sekélyvízi, nyíltvízi és mélytengeri életmódhoz alkalmazkodott formák is, vagyis a faunaelemek élőhelyigénye nem egységes. A víz alatti csuszamlás másik jele lehet a sekélyebb élőhelyeken élt taxonok maradványainak rossz, míg a mélyvízi és nyílttengeri taxonok maradványainak rendkívül jó állapota. Egy, a sekélyebb vízből induló csuszamlás összegyűjthette és magával sodorhatta az itteni állatok maradványait, és mire az üledék a mélyvízi közegben lerakódott, ezek a maradványok erősen megkoptak vagy eltörtek. A mélytengeri élőhelyen az üledékbe kerülő maradványok nem estek át ezen a folyamaton, ennek lehet köszönhető kiváló mai állapotuk.

A Mecsekben sok más helyen is előfordulnak porcoshal-kövületek, a kutatók e lelőhelyek mentén folytatják kutatásaikat.

A tanulmány a Papers in Palaeontology tudományos folyóiratban jelent meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.