Kolumbusz Kristóf spanyol és zsidó származású volt

  • narancs.hu
  • 2024. október 13.

Tudomány

A tudományt régóta foglalkoztatta Amerika felfedezőjének származása. 

Kolumbusz Kristóf spanyol és zsidó származású volt, tárta fel DNS-elemzéssel egy spanyol tudóscsoport, az eredményről egy dokumentumfilmben számoltak be – írta meg a Guardian. Az igazszágügyi orvosszakrtékből álló kutatócsoport a sevillai katedrálisban eltemetett maradványok mintáit vizsgálta meg, melyeket összehasonlítottak az ismert rokonok és leszármazottak adataival.

A tudósokat régóta foglalkoztatja a felfedező származása, egyebek mellett felmerült, hogy az olaszországi Genovából származott, továbbá hogy spanyol, görög, baszk vagy éppen portugál felmenői voltak. A kutatás vezetője, Miguel Lorrente az mondta, az új technológiával sikerült igazolni, hogy a sevillai maradványok Kolumbusz Kristófhoz tartoznak. Hangsúlyozta, hogy számos tényező nehezítette a kutatást, de az eredmény „szinte abszolút megbízható”.

Amerika felfedezője 55 évesen hunyt el, 1506-ban Északnyugat-Spanyolországban, Valladolidban. Kérésének megfelelően földi maradványait az akkori Hispaniola szigetére szállították, amik 1795-ben Kubába, majd 1898-ban Sevillába kerültek át. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.