„Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság” – mondta a nobelprize.org oldalon közzétett interjúban Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, akit kedden otthonában ért a hír, hogy két másik kutatóval együtt ő kapja idén a fizikai Nobel-díjat.
„Éppen laborvezetésre készült az intézetében, amikor Stockholmból hívták”
– mesélte Adam Smithnek, a Nobel Prize Outreach tudományos igazgatójának. Az első gondolata az volt, hogy hány barátja, kollégája és munkatársa járult hozzá ehhez a sikerhez közvetlenül vagy közvetve, illetve elmondta, nagyon hálás nekik, és a közreműködésük nélkül a kutatásai, amelyeket Bécsben kezdett, majd Németországban folytatott, nem jutottak volna idáig.
„Ön a második magyar, aki Nobel-díjat kapott ezen a héten” – vetette fel Smith az interjúban. Krausz Ferenc válaszában felidézte, hogy el volt ragadtatva Karikó Katalin Nobel-díjától. Hozzátette, hogy sajnos személyesen egyelőre nem ismeri Karikót, de természetesen ismeri a munkásságát, és nagy csodálója nemcsak azért, amit elért, hanem azért is, ahogy elérte. „Nehéz körülmények között akkor is folytatta kutatásait, amikor senki sem bízott benne, és soha sem adta fel, ami legalább olyan fontos üzenet, mint maga az eredmény, amit elért” – méltatta, hozzátéve, várja a találkozásukat.
Krausz kifejtette, hogy számára kutatásai során az a legizgalmasabb, ha olyasmit láthat, amit korábban senki sem. „Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni” – mesélte arról a reggelről, amikor bécsi laboratóriumában 2001-ben először fedezte fel, hogy az attoszekundumos impulzus technikával képesek feltárni az elektronok mozgását.
A TT svéd hírügynökség szintén telefonon érte el kedden Krausz Ferencet Németországban, ahol ünnepnap van. „A kollégáim élvezik a szabadnapjukat, de remélem, holnap találkozunk, és akkor valószínűleg kinyitunk egy üveg pezsgőt” – mondta a tudós, aki Pierre Agostini Egyesült Államokban dolgozó francia fizikussal és Anne L'Huillier Svédországban tanító, szintén francia fizikussal együtt kapja meg idén a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
