A titokzatos Voynich-kódex a 15. században keletkezett, majd aztán az 1900-as évek elején került egy lengyel származású amerikai könyvkereskedőhöz, akiről a nevét is kapta. Azóta folyamatos kutatás tárgyát képezi: titkosírását ugyanis a mai napig nem sikerült megfejteni.
| ||
Pontosabban: már sikerült. Úgy néz ki ugyanis, hogy megvan a megoldás. „Csak” mesterséges intelligencia kellett hozzá.
Persze megfejtési kísérlettel majdnem minden évben előrukkol valaki. Amit azonban eddig tudni lehetett, az nagyon kevés. A gazdagon illusztrál kéziratos kódexről sokan gondolták már, hogy valamiféle orvosi könyv, női betegségekről szóló tudományos munka vagy herbárium.
Most az Albertai Egyetem két kutatója, Greg Kondrak és Bradley Hauer talált megoldást. Ők nem kódfejtők, nem filológusok, se nem történészek, még csak nem is laikus titkosírás-megfejtők. A természetes beszédfeldolgozás számítástechnikai területével foglalkoznak, ezért is jutottak arra, hogyha ők nem, hát a gép hátha kidobja a jó megoldást. És ki is dobta.
Megállapításuk szerint a szöveg héber nyelven íródott, a szavakban pedig egy fix mintázat szerint keverték a betűket. A megoldás szerint a titkosítás alapját alfagrammák képezik (ez nem új elmélet, csak nem tudták bizonyítani eddig). Ezeket úgy kell elképzelni, mint az anagrammákat, de ebben az esetben az anagrammákat ábécérendbe rendezik. A kódolás visszafejtését szintén egy erre a célra írt algoritmussal oldották meg.
Az így kijött szavak 80 százaléka tényleg létező héber szóként lett azonosítható, úgyhogy meg is próbálkoztak a fordítással. Egy héber anyanyelvű kollégájuk segítségével javítottak az átíráson, és így kb. ezt kapták a szöveg első mondataként:
| „[A nő] javaslatokat tett a papnak, a ház emberének és nekem és az embereknek.” |
A kanadai tudósok nem állítják, hogy végleges a megfejtés: de a szöveg nyelvét megállapították. Innentől pedig a kutatást átvehetik az óhéberrel is foglalkozó filoszok.
A kódex megfejtési kísérleteiről már mi is többször írtunk:
Ez a dolog beszippantott – Láng Benedek tudománytörténész a titkosírásról
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetőjét a Rohonci-kódex titkairól, a Voynich-kódex megfejthetőségéről és a székely rovásírás kódként való használatáról faggattuk.
