Az elmúlt hetekben egymás után két hasonló vegyipari beruházás tervei láttak napvilágot –
a befektetők rendre kínaiak, akik nagy volumenű citromsavtermelésbe fognának. Mindkét eseményt, de főként a szolnoki, részben állami részvétellel megvalósuló projektet kormányzati csinnadratta kíséri (a részletekről lásd keretes írásunkat). Ne becsüljük le e ritkán emlegetett szerves savat, s ne is azonosítsuk a citrompótlóval (amit ráadásul már nem is mindig ebből készítenek): kulcsfontosságú, az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyiparban is felhasználható vegyületről van szó. A világon évente körülbelül 1,85 millió tonna citromsavat állítanak elő – mint az egyik beruházó vállalat kínai vezetője is büszkén hangsúlyozta –, több mint egymilliót Kínában. Ha minden jól megy, hamarosan mi is hozzáteszünk ehhez vagy másfél százezret.
Citromízű banán
Kemofób természetű olvasóink megnyugtatására mindenekelőtt szögezzük le: citromsavat nemcsak kínai beruházók gyártanak, de kerül belőle – saját forrásból! – mindannyiunk szervezetébe.
A sokak számára még tanulmányaikból ismerős (esetleg rettegett) citromsavciklus feltárása a 20. század első felének egyik legfontosabb biokémiai revelációja volt, s a mechanizmus felfedezői, Szent-Györgyi Albert, illetve a hitleráj elől Angliába menekült Hans Adolf Krebs egyaránt megkapta az orvosi Nobel-díjat – előbbi a citrátkör bizonyos reakciói és a C-vitamin tanulmányozásáért, utóbbi a teljes, tízlépcsős bonyolult citromsavciklus minden részletének tisztázásáért. A biokémiai folyamat egyik neve éppen ezért Szent-Györgyi–Krebs-ciklus, néha csak Krebs-ciklus.
A citromsavciklus létfontosságú anyagcsere-folyamat minden olyan sejtben, amely oxigént használ a sejtlégzés folyamatában, annak az anyagcsere-útvonalnak a része, amelyben a szénhidrátok, a zsírok és fehérjék szén-dioxiddá és vízzé alakulnak, s eközben a szervezetet éltető energia termelődik. A citromsavciklusban emellett különféle fontos előanyagok (avagy prekurzorok), például aminosavak is képződnek, némely reakciói pedig kulcsfontosságúak olyan sejtekben, ahol erjedési (fermentációs) folyamatok zajlanak.
A citromsav azonban még e kulcsfontosságú biokémiai folyamatok feltárása előtt a középpontba került. Régóta izgatta eleinket, mitől oly savanyúak a citrusfélék, pláne a citrom. 1784-ben ennek levéből vonta ki és állította elő kristályos formában Carl Wilhelm Scheele, a vegyészet érdemdús, svéd pomerániai úttörője. A háromértékű (három karboxilcsoportot tartalmazó), nem túl erős, de azért kategóriájában meglehetősen hatékony sav nem csupán a citrusfélékben lelhető fel – számos savanyú gyümölcs tartalmazza, például a málna, a cseresznye, a ribizli, a szamóca vagy a szeder. Ezekben a szintén savanyú borkősav és almasav társaságában ingerli kellemesen ínyünket – a manapság kapható citrompótlók gyakorta ez utóbbit (meg még némi aszkorbinsavat, azaz C-vitamint) tartalmaznak. Citromsavat az ántivilágban még tényleg sűrített citromléből állítottak elő, amit tojásfehérjével derítettek, ebből lúggal (oltott mésszel) csapták le a kalcium-citrátot, végül híg kénsavval kezelve kapták a citromsavat. Nos, e számos elemében hajmeresztőnek tetsző eljárásból mára kevés maradt – már ami a nyersanyagot illeti, mert lúgosítás és savazás nélkül ma sincs citromsavgyártás. Már a 19. század végén ismeretes volt, hogy a Penicillium penészgomba citromsavvá erjeszti a cukrot. 1917-ben, az olasz export világháborús elakadása miatt fellépett citromhiány kellős közepén egy amerikai élelmiszervegyész, bizonyos James Currie rájött arra, hogy a feketepenészek családjába tartozó Aspergillus niger nevű penészgomba bizonyos törzsei még hatékonyabban erjesztik citromsavvá az egyszerű és az összetett cukrokat. A cukorforrás természetesen valamilyen keményítőben gazdag élelmiszer – a leggyakrabban kukorica –, melynek lisztjéből állítanak elő vízzel való melegítés nyomán részben hidrolizált kukoricakeményítőt. Ebbe jöhet az erjesztő feketepenészgomba-tenyészet – később a mész (kalcium-hidroxid), majd a kénsav. Az eljárás nem túl szokatlan – nyilvánvaló, hogy egy ilyen vegyipari üzemnél kiemelten kell figyelni arra, mi lesz a keletkező hulladékkal (kalcium-szulfát, plusz maradék kénsav, esetleg mész, effélék), de e tekintetben a citromsavgyártás sem veszélyesebb üzem egy átlagos vegyianyag-gyárnál. Munkavédelmi szempontból a citromsav nem túl kockázatos – habár belélegezve köhögésre ingerel, a szembe kerülve pedig szemvörösödést és gyulladást okozhat, s a technológia során használt feketepenész, az oltott mész és a kénsav is fokozott óvatossággal kezelendő.
Mire jó a sav?
A világszerte megtermelt töméntelen citromsavnak körülbelül kilenctizedét az élelmiszeripar használja fel – mely kivételesen hatásos, E330 néven ismeretes savanyítószert nyer általa, ráadásul a citromsav ízét, néhány más, hasonló funkciójú matériával (például az ecettel) szemben, szinte mindig kellemesnek találják a fogyasztók. A legtöbb természetesen az italokba kerül – a rengeteg (alkoholmentes és alkoholos) üdítő mellett egzotikumként említenénk, hogy bár a legtöbb bor kis mennyiségben, természetes úton is tartalmaz citromsavat, némely termelők ennél többet is szoktak beletenni a megfelelő savszint elérésére. A citromsav amúgy nem csupán savanyítóként tűnhet fel, konzerváló, tartósító hatása sem lebecsülendő. Emellett hatékonyan stabilizálja a hosszasan tárolt ételek állagát: például a jégkrémekhez keverve emulzifikáló hatása révén meggátolja, hogy különváljon a fagylalt zsírtartalma, karamellhez adagolva pedig megakadályozza cukorkristályok kiválását. Használja a gyógyszergyártás is, hogy mást ne mondjunk, szinte az összes pezsgőtabletta citromsavat tartalmaz, vízmentes nátrium-hidrogénkarbonáttal (szódabikarbóna) összekeverve. Ha ezt az elegyet vizespohárba dobva nedvesség éri, a heves sav-bázis reakció szén-dioxidot termel, és a pezsgés kíséretében gyorsan és egyenletesen eloszlanak a hasznos vegyületek. A citromsavat gyakorta használják ételek, kozmetikumok, háztartási tisztítóanyagok, festékanyagok, néha gyógyszerek pH-jának (azaz savasságának) szabályozására. De nem csak pufferként hasznos. Speciális komplex vegyületek, úgynevezett kelátok formájában képes megkötni a fémionokat. Tisztító hatása azonban még ezen is túlmutat: remekül használható erősen vízköves háztartási eszközök lepucolására, de kemény víz lágyítására is, hiszen citrátcsapadék formájában többnyire kicsapja a vízből a kalcium- és magnézium-ionokat. Citromsavoldattal eltávolíthatjuk a rozsdát korrodált vastárgyakról, sőt rozsdafoltos ruháink megtisztításában is segíthet, ha a vörös pecsétet citromsavoldattal kezeljük még a mosás előtt. A samponokba pedig azért rakják, mert így kiszedi a hajból a színezést és a hajformázó vaxot.
| Szolnok után felkészül: Kazincbarcika Múlt kedden helyezték el Szolnokon a China BBCA Group Corporation nevű cég magyar–kínai közös beruházásban, 34 milliárd forintból felépülő citromsavgyárának alapkövét, egy időkapszulát. Az esemény gondos tálalására jellemző, hogy nem csupán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartott nagy ívű beszédet, de Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere személyesen tolmácsolta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter merész, a mezőgazdaságot sújtó kockázati faktorokra (tavasz, nyár, ősz, tél) fittyet hányó üzenetét: terem elég kukorica a gyár működtetéséhez. A megszólaló notabilitások szerint 2015 végén megindulhat a próbaüzem, ráadásul a polgármester szerint a helyi gépipari középiskolában már kínai nyelven is oktatnak a cégnél való elhelyezkedés megkönnyítéséért. Az előzetes becslések alapján a másfél év alatt felépülő citromsavgyár 440 új munkahelyet teremt, évente mintegy 60 ezer tonna citromsavat állít elő az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipar számára. Ehhez 106 ezer tonna kukoricát kell feldolgoznia: az alapanyagot a tervek szerint Szolnok 100 kilométeres körzetéből szállítják majd a létesítménybe. A beruházás megvalósítására korábban kínai–magyar vegyes vállalatot hoztak létre, majd a kormány 2012-ben kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. citromsavat előállító üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Tavaly szeptemberben jóváhagyták azt is, hogy a beruházás állami kontrollja és a beruházáshoz szükséges önrész biztosítása érdekében az állam tulajdonrészt szerezzen a BBCA Szolnok Biokémiai Zrt.-ben. És ha egy üzlet beindul! Egy másik kínai vállalat, az RZBC csoport (Rizhao Jin He Biokémiai Csoport) Kazincbarcikán épít citromsavgyártó üzemet – ezt magától Szijjártó Pétertől, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárától tudjuk, aki még szeptember 2-án közölte a jó hírt az országgal. A mintegy 30 milliárd forintos beruházással épülő üzem 165 embernek teremt munkahelyet, éves termelési volumenét 100 ezer tonnára tervezik, amihez 200 ezer tonna kukorica-alapanyagot használnak majd fel. Úgy tűnik, ez a beruházás is sínen van: májusban Hungary Borsod Biokémiai Kft. néven bejegyezték magyarországi cégüket. |
