Nyelespöfeteg nagyhatalom vagyunk

  • narancs.hu
  • 2024. január 5.

Tudomány

Egy ugróvillás faj és négy új gombafaj "lépett a buckákról a tudomány színpadára".

A Soproni Egyetem oktatójának vezetésével egy kutatókból álló csapat a fülöpházi homokbuckák száraz homoki gyepein ugróvillás (Collembola) fajokat keresett, mikor megakadt a szemük egy narancssárgás példányon. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy a tudományra nézve új fajról van szó, melyet sokáig egy másik, korábban leírt fajjal (Entomobrya nigriventris) azonosítottak, amely szintén jellegzetes ugróvillása a kiskunsági száraz homoki gyepeknek – olvashatjuk a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Az új faj az Entomobrya arenaria nevet kapta, melyből nyolc példányt gyűjtöttek, egy nőstényt és hét hímet.

Az ízeltlábúak osztályába tartozó ugróvillások a legősibb szárazföldi állatok közé tartoznak, testfelépítésük lényegében nem változott az elmúlt 400 millió évben. A rovarokhoz hasonlóan hat lábuk van, ám szárnyuk nincs, szájszervük pedig belső elrendeződésű. Nevüket a negyedik potrohszelvényen eredő jellegzetes mozgásszervükről, az ugróvilláról kapták. 

Ezek az apró, 1 mm-nél alig nagyobb élőlények tömegesen fordulnak elő a talajban és korhadó növényi részek között. Néhány fajuk élőhelye a vízfelszín, ahol az év minden szakában találkozhatunk velük.

Nagy szerepük van a szervesanyag-lebontásban és a talajképződésben.

Egy részük bomló szerves anyagokkal táplálkozik, ami felgyorsítja a bomlási folyamatot, míg más fajaik pedig ragadozók, náluk is kisebb talajmikrobákra vadásznak.

A ZooKeys folyóiratban megjelent publikáció részletesen leírja az Entomobrya arenaria fajt, valamint áttekinti a morfológiailag hasonló hazai fajokat.

Mindeközben egy másik, mikológusokból álló kutatócsapat is dolgozott a Fülöpházi-buckavidéken. A pannon homoki gyepeknek ugyanis nem csak a növény- és állatvilága egyedi, de számos ritka gombát is találni itt. A Kárpát-medence szélsőséges éghajlati viszonyai különösen kedvező élőhelyi feltételeket biztosítanak a zárt termőtestű pöfetegeknek.

Az utóbbi évtizedek molekuláris genetikai forradalma a mikológiában, vagyis a gombtanban különösen nagy változást hozott, hiszen lehetővé vált a morfológiai alapon addig nehezen elkülöníthető taxonok beazonosítása is. Kutatásuk során az ELTE Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszékének Mikológiai Kutatócsoportjából több munkatárs, valamint a Magyar Mikológiai Társaság egyes tagjai végül közösen arra jutottak, hogy

még annál is sokkal változatosabb a zárt termőtestű gombák világa, mint azt előzetesen remélni lehetett.

A svéd és spanyol szakemberekkel kiegészült mikológus csapat főként a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi homokbuckáin végezte a terepi gyűjtéseket.

A homokvidéken számos csillaggomba, valódi pöfeteg, csészéspöfeteg és nyelespöfeteg található. Európában eddig 30, morfogenetikailag is jól tisztázott nyelespöfeteg fajt ismertek (ezek nagy része előfordul Magyarországon is), de az utóbbi időszak gyűjtéseiből több új faj is előkerült.

Ez azt is jelenti, hogy Magyarország Európa egyik legdiverzebb nyelespöfeteg-élőhelye. 

Az új fajokat a MycoKeys folyóiratban publikálták.

Az egyik faj tulajdonképpen most végre „csak” nevet kapott. A védett bocskoros nyelespöfeteg tudományos névkálváriájában volt már Tulostoma volvulatum, Tulostoma obesum és Tulostoma aff. cretaceum is, de a vizsgálatok alapján egyik sem bizonyult alkalmazhatónak, ezért új nevet kellett neki adni. A gomba végül a Tulostoma dunense nevet kapta, ami arra utal, hogy a nyílt homokbuckákat kedveli.

Európa (és talán a világ) legkisebb nyelespöfetegfaja, amely szintén csak nálunk él, a Tulostoma hungaricum nevet kapta, maximum fél centiméteres fejével gyakorlatilag észrevétlenül megbújik a homokban.

 
A Tulostoma hungaricum alig észrevehető, olyan apró
Fotó: Finy Péter / knp.hu

Egyik nyelespöfeteg fajnak sincs határozott szaga – legalábbis eddig így hitték. Aztán jött a virágillatú gomba, amely a Tulostoma sacchariolens nevet kapta.

A negyedik új faj a Dűne című könyv- és filmsorozat homokférgéről kapta a nevét. Egy kutatónak feltűnt ugyanis, hogy az egyik újonnan felfedezett nyelespöfeteg szakasztott úgy néz ki.

Tulostoma shai-huludii homokbuckán él, és elgörbült tönkjével pont úgy tör felszínre, mint a filmvásznon az Arrakis bolygó homokférge, a Shai-Hulud.

A hasonlóságon kívül még egyvalami indokolta az elnevezést: a fajt felfedező kutatók remélik, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a homokdűnék nagyon is létező, de a homokféregnél kevésbé ismert lakóira, a pöfetegfélékre.

A nyitóképen a Dűne homokférgére hasonlító Tulostoma shai-huludii. Fotó: Finy Péter

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.