A Tetris 40 éve

Színes kockákról álmodunk

Tudomány

Kivételesen hipnotikus számítógépes játék jelent meg közel negyven évvel ezelőtt, ráadásul a korabeli Szovjetunióban fejlesztették. Sikere máig töretlen, elterjedése a világban merő kalandregény.

A Tetris (oroszul: Тетрис), ki ne tudná, egy látszólag egyszerű ötletet kamatoztató ügyességi és logikai videójáték, amelynek első változatát egy bizonyos (akkor szovjet, később orosz állampolgár) Alekszej Leonyidovics Pazsitnov készítette el. A Tetris volt az első olyan játékszoftver, melyet a Szovjetunióból Nyugatra exportáltak. Persze a sztori még ennél is regényesebb – nem véletlen, hogy nemrég film is készült belőle – egy vaskos magyar szállal.

A filantróp játékmester

Az alkalmazott matematikus végzettségű Alekszej Pazsitnov eredetileg, még 1979-ben beszédfelismerő kutatóként kezdett dolgozni a szovjet tudományos akadémia számítógépes központjában. Leginkább az új hardverek képességeinek tesztelésével volt megbízva, de ennél komolyabb ambíció fűtötte: arra akarta használni a számítógépeket, hogy boldogabbá tegye az embereket. Számos kirakós játékot fejlesztett ki az intézet számítógépén, egy Elektronyika 60-on, amely ritka jószág volt akkoriban, „köszönhetően” a keleti blokkot szankcionáló CoCom-listának. 1984-ben, miközben megpróbálta újraalkotni gyerekkorának kedvenc kirakós játékát, amelyben pentominók (azaz öt négyzetből álló síkidomok) szerepeltek, Pazsitnov elképzelt egy játékot: véletlenszerűen előbukkanó alakzatok ereszkednek alá, amelyeket a játékos elforgathat, hogy alul a sorokban kialakult lyukakat tömje be velük.  Pazsitnov úgy érezte, hogy ez a játék szükségtelenül bonyolult lenne a pentominók tizenkét különböző alakváltozatával, ezért a koncepciót leegyszerűsítette négy négyzetből álló tetrominókra, amelyeknek csak hét változata létezik. Pazsitnov a játékot Tetrisnek nevezte el, a szó a tetra (jelentése: négy) és kedvenc sportja, a tenisz kombinációjából jött létre. Mivel az Elektronyika 60-nak nem volt grafikus felülete, Pazsitnov szóközök és zárójelek használatával modellezte a mezőt és a darabokat, amúgy meg a Pascal számítógépes programnyelv segítségével írta a játékot az Elektronyika 60 RT-11 operációs rendszeréhez. Miután rájött, hogy a képernyőt gyorsan kitöltik az alakzatok által már kitöltött sorok, úgy döntött, hogy azokat törölni kell – ezzel megalkotta a Tetris játékmenet kulcsfontosságú részét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.