Orosz vakcina: minden hetedik embernél jelentkeztek "előrelátható szövődmények"

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 15.

Tudomány

A klinikai tesztelés harmadik fázisában eddig 300 embert oltottak be.

Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére kifejlesztett Szputnyik V vakcinával beoltott önkéntesek 14 százalékánál - vagyis minden hetedik embernél - egy-másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett - jelentette ki Mihail Murasko egészségügyi miniszter újságíróknak kedden Moszkvában.

Murasko a tüneteket előrelátható szövődménynek nevezte. Közölte, hogy a klinikai tesztelés harmadik fázisában eddig 300 embert oltottak be.

Emlékeztetett rá, hogy az első orosz vakcinát olyan (humán adenovírus-) platformon fejlesztették ki, amelyet már más oltóanyagokhoz is használtak, és amely veszélytelennek bizonyult. Ugyanakkor hangsúlyozta a kiterjedt tesztelés fontosságát. Közölte, hogy a Szputnyik V-t három nagyvállalat gyártja páhuzamosan, az ütemtervnek megfelelően.

false

 

Közben kutatók egy csoportja a The Lancet című orvosi folyóiratnak hétfőn elküldött hivatalos levélben a Szputnyik V klinikai vizsgálatainak korai eredményeivel kapcsolatos kétségeinek adott hangot - számolt be a Reuters hírügynökségnek a dokumentum egyik szerzője.

A philadelphiai Temple Egyetem docense, Enrico Bucci szerint a hivatalos levelet öt országból, döntően Olaszországból, valamint Svédországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és Japánból származó 15 kutató, egyebek között virológiai és immunológiai szakemberek írták alá.

A kutatók rámutattak, hogy "nagyon valószínűtlen" mintázatokat azonosítottak a tesztelések első és második szakaszának adataiban. A Gamaleja Intézet egyelőre nem reagált a hétfőn elküldött hivatalos levéllel kapcsolatos megkeresésre, viszont a múlt héten az intézet elutasította a nyílt levélben megfogalmazott kritikákat, mondván, hogy a publikált eredmények hitelesek, pontosak, és a The Lancet szakemberei is megvizsgálták őket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.