A marcipán finom, habár akad benne egy kis cián is

Tudomány

A mandulából készült töményen édes csemege nélkül a cukrászat is csak félkarú óriás

A marcipán kissé rejtélyes eredetű és természetű csemege. Sokan rajonganak érte, de akadnak köztünk olyanok is, akik számára nem feltétlenül vonzó egy jelentős részben cukorból álló, tolakodóan édes, masszaszerű matéria. De talán érdemes hallgatni azokra is, akik kivételes ízére, lassan érvényesülő aromájára és a sok évszázados recepteken alapuló konyhaművészeti különlegességére apellálnak. Akárhogyan is, a marcipán csak nem akar kimenni a divatból.

false

 

Fotó: Wikipédia

Sokan tudják, hogy mandulából készül, aminek előbb jelentősen át kell alakítani a szerkezetét, fizikai jellemzőit – napjaink elterjedt séfnyelvi fordulatával a „textúráját”. A marcipángyártás fortélyait generációról generációra adták át, közben folyton fejlesztették-finomították is az utódok, az édesszájú publikum nagyobb örömére. Tudni kell, mikor mennyi mandula és mennyi cukor kell a cukrásztechnológia számára kulcsfontosságú őrleménybe és a jó tömény szirupba. De vajon miért kell keserű mandula is az elegybe? Tényleg fontos, hogy mikromennyiségben, csak az aroma miatt és szigorúan természetes úton némi cián is kerüljön a marcipánba? Hogyan lehet olcsó "hamis" marcipánt készíteni? És vajon csak a mandula jó marcipánkészítéshez, vagy akadnak más csonthéjas (és még ennél is tökéletlenebb) helyettesítők is?  És vajon meddig marad egyben a meglepően heterogén és hasznos élelmi összetevőkben is gazdag marcipán?

A legtöbb csemegénkkel szemben fogalmunk sincs, honnan származik – de legalább három alternatív megfejtés létezik. De melyik az igazi – vajon olasz csemege lenne, vagy a hispániai mórok ötölték ki? Esetleg a perzsáktól származik, mint oly sok más édesség, s tőlük került a arabok, majd törökök közvetítésével Európába? Vagy megannyi (és nem csupán konyhai) leleményhez és hasznos jószághoz hasonlóan ezt is a kínaiaknak köszönhetjük? Egyáltalán létezik egyetlen határozott eredet?

A nyelvészek valószínűleg örök időkig vitatkozni fognak azon, hogy a „marcipán” név és annak legkorábbi felbukkanásai (marzapane az olaszban, mazapán a spanyolban), amelyekből a legtöbb más nyelvbe is átkerült, milyen szótörténeti s egyben konyhatörténeti eredetről tanúskodnak. De bármi is a megoldás,  a marcipán sikert aratott, amit jól jellemez, hogy számtalan nyugat-, dél- és közép-európai régióban ma is kedvelt édességnek illetve édesség-alapanyagnak számít. És vajon kinél elképzelhetetlen nélküle a gyümölcskenyér, hol kerül karácsonyi édességbe, és kik  rajonganak a kissé morbid marcipánmalacokért? Közben ne felejtsük: egy jó ideje már Budapest is marcipánfővárosnak számít!

A teljes cikket elolvashatják a Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

 

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.