Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában átadta a Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának a Sándor-palotában.
|
Az immár Szent István renddel is rendelkező matematikussal 2012-ben beszélgettünk, nem sokkal azután, hogy megkapta a matematikai Nobel-díjként is aposztrofált Abel-díjat.
Magyar Narancs: Az önnek ítélt Abel-díj (továbbá a matematikai Wolf-díj) kapcsán többször is elhangzott, hogy az a Nobel-díj megfelelője - márpedig a Nobel-díjat sok esetben évtizedekkel a díjazott felfedezés létrejötte után ítélik oda. Ha jól tudom, bizonyos mértékben így volt ez az ön esetében is - habár most nem csupán az amúgy legendás 1975-ös cikkét jutalmazták, hanem eredményekben gazdag egész életművét. Arról volna szó, hogy bizonyos értelemben beértek az ön matematikai felfedezései?
Szemerédi Endre: Ama bizonyos 1975-ös felfedezés (az úgynevezett Szemerédi-tétel, azaz hogy minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőleges hosszú számtani sorozatot. - B. Z.) után még számos területen értem el eredményt, és ezeket publikáltam is, amit nyilvánvalóan figyelembe vettek az Abel-díj odaítélésénél. Ráadásul ebbe a bizonyos '75-ös felfedezésbe olyan dolgokat vélnek belemagyarázni, amik nem is ebben, hanem inkább más cikkekben lelhetők fel. Kétségtelen, hogy ez a bizonyos 1975-ös cikk volt az, ami elindított, s melyet sokan máig a legjobb munkámnak tartanak. Amúgy az ön által adott példa igaz: ha megnézi, hogy fizikában ki mikor kapott Nobel-díjat, s hogy ezt mely évi felfedezéssel érdemelte ki, akkor nagyon sok esetben 30-40 év különbséget fog regisztrálni. Az Abel-díj voltaképpen nem csak nekem szól, habár nekem ítélték oda. Az elnyeréséhez az is kellett, hogy különböző, esetleges eredményeim indíttatásként szolgáljanak mások számára, hogy felhasználják, továbbfejlesszék, erősítsék, más területekre is kiterjesszék, s további összefüggéseket vegyenek észre. Szorosan egymásra épülő felfedezésekről, közös munkáról van szó: ugyanilyen joggal tíz másik matematikus is megkaphatta volna a díjat - s akkor még csak szakterületemről, a diszkrét matematikáról beszéltem. (Ez olyan matematikai struktúrákkal foglalkozik, mint a gráfok, az egész számok vagy a logikai állítások: ide tartozik például a kombinatorika vagy a gráfelmélet. - B. Z.) Közben nálam nagyobb kutatók is feltűntek ebben a tudományágban, viszont kétségtelenül én vagyok köztük a legidősebb...
Mostanában már pironkodva elismerik
Két hete nyerte el az egyik legrangosabb kitüntetést, a matematikai Nobel-díjként is aposztrofált Abel-díjat. A már évtizedek óta az amerikai Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén oktató Szemerédi Endre az általa művelt szakterület különlegességéről, a matematika magánvaló szépségéről és sokszor jeles felfedezők számára is láthatatlan távlati hasznáról beszélt nekünk, továbbá arról is, mit tartanak a számok, halmazok és gráfok tudósai egymás szakterületéről.