A kiállítás rendezői akkurátusan rendszerezték a sokféle játékot, jellegük és bonyolultsági fokuk szerint, a legegyszerűbb kavicsoktól a szánkók és játék katonák változatain át az összetett táblás játékokig. Megtudhatjuk, hogy Homérosznál szerepet kap egy csiga, hogy a görögök imádtak karikázni. A jojót már az ókori Egyiptomban és Hellászban is kedvvel rángatták, hogy aztán hosszú szünet után, a 19. században távol-keleti egzotikumként érkezzen vissza Európába. A legrégibb szerkezetek közül a legemlékezetesebb egy fej, egy szárny és egy darab agyaggolyó együttese, egy ősi madárcsörgő maradványa, és kis korcsolyatörténet tanúsítja, hogy eleink előszeretettel siklottak marhalábszárcsonton.
Az egyik vitrinben két mackó ücsörög a társalgóasztalkánál. Vajon mit isznak? Hiába érvel a nagymama a gyerektea mellett, az ötévesforma kislány határozottan állítja, hogy whiskeyt. Közben egy hároméves fiúcska elszontyolodik: a vitrinek fele túlságosan magasan van. Pont azok nem érik föl, akiket még bízvást lekötne az arctalan csutkababák és festetlen agyagfigurák látványa is.
De sebaj! Vigasztalásul egy századelős játékokkal körberakott karácsonyfát is kiállítottak, no meg egy remekbe szabott, négyemeletes babaházat tíz szobával, legalább hatszáz parányi kellékkel. És ezeket mindenki megcsodálhatja.
Orosz Ildikó
(Budapesti Történeti Múzeum, Budavári Palota E épület, nyitva: kedd kivételével mindennap 10.00-16.00, megtekinthető: 2004. február 16-ig
