A felesleges csomagolópapírok, színes üdvözlőkártyák, rövid életű díszek mellett a kidobott karácsonyfák 25-30 tonnával járulnak hozzá évente az ünnepi szemétdombhoz.Sokan vélik úgy, hogy a fakivágás semmilyen kárt nem okoz környezetünknek, hiszen a fenyőket - más haszonnövényekhez hasonlóan - kifejezetten erre a célra termesztik, gyakorta olyan területen, ami másra amúgy sem alkalmas. A vágott fenyő hívei az addig is erdőként funkcionáló telepekkel érvelnek, az ellenzők azonban a monokultúrás termesztés hátrányait hangsúlyozzák, külön kiemelve az ilyen környezetben nagyobb veszélyt jelentő betegségeket. Az egyik oldal a fenyőerdők talajjavító és oxigéntermelő tulajdonságait hangoztatja, a másik rámutat, hogy hazánkban - a lucot leszámítva - egyetlen fajta sem őshonos, és az is csak Zala megye bizonyos részein érzi jól magát. Mindez persze csöppet sem zavarja a karácsonyfában utazókat, akik előszeretettel telepítik a drágább, ezért nagyobb haszonnal kecsegtető ezüst- és nordmannfenyőt.
Abban viszont már nem lehet vita, hogy Magyarországon évente 1,6-1,8 millió fenyőt vágnak ki karácsony előtt, és ennek körülbelül harmada marad az eladók nyakán, majd - esetleg rövid kitérőt téve, mint koszorú-alapanyag - egyből a szeméttelepre kerül, ugyanúgy, ahogy az ünneplőbe öltöztetettek. Az ország legnagyobb részén nincs fenyővisszagyűjtés - mint ahogyan szelektív szemétgyűjtés sincs -, így a fákat gyakran a rajtuk lévő díszekkel, szaloncukorpapírokkal és a többi lakossági hulladékkal együtt szállítják el. Megoldást jelenthetne a komposztálás, de ez több okból sem járható út: akadály a magas gyantatartalom és az egy időben keletkező óriási hulladékmeny-nyiség. Budapesten a Főkert Rt. komposztálótelepe nem vesz át - különösen a fővárosban keletkező irdatlan mennyiségben - fenyőfahulladékot, mivel a zöldhulladékban viszonylag szegény téli periódusban nem tudnak mit kezdeni ennyi fenyővel, ugyanis a komposztáláshoz fontos, hogy keveredjen a sokféle zöldhulladék.
Akik cserepes fát vesznek, abban a reményben fizetnek kissé magasabb árat és cipelnek 30 kilóval többet a karácsonyi zsúfoltság-ban, hogy alkalomadtán saját kertjüket gazdagítsák. A tapasztalatok szerint a jó szándék azonban nem elég, a fák több mint fele ugyanis az első évben kipusztul, leginkább azért, mert a sittel, építkezési törmelékkel feljavított kert talaja a legritkábban bizonyul alkalmasnak a fenyők számára. Ráadásul a fa túlélési esélyeit a fűtött lakásban eltöltött néhány nap jelentősen rontja, arról nem is beszélve, hogy gyakran már eleve sérült gyökerű, kiszáradt fát adnak el a jó szándékú vásárlónak.
Visszaváltható
Öt éve, a Hulladék Munkaszövetség kezdeményezésére megjelentek a visszaváltható karácsonyfák. A kezdeményezéshez azóta más civil szervezetek is csatlakoztak, és országszerte mind több helyen kínálják a cserepes fákat, amelyhez használati utasítást is mellékelnek. A módszer lényege, hogy az átlagosan 3500 forintért árult fákat január 3-án 2000 forintért visszaveszik a vásárlóktól. "A visszahozott fákat - csakúgy, mint eddig - óvodáknak, iskoláknak, kórházaknak, öregek otthonának stb. ajándékozzuk" - tájékozta-tott Farkasné Németh Krisztina, a pécsi Zöld Gondolat Lovagrend Egyesület titkára. Tavaly Pécsett és környékén 230 darab másfél méter magas, cserépbe ültetett luc-fenyőt adtak bérbe, idén 350 darabot terveznek kikölcsönözni. "A fák körülbelül felét megtartják a vásárlók, és otthon próbálkoznak, a másik felét visszahozzák" - mondta Farkasné.
"Fel akartuk hívni a figyelmet arra, milyen nagy luxus, hogy a rengeteg fenyőfa az ünnepek után hulladéklerakón végzi pályafutását" - mondta Tömöri Balázs, a Humusz munkatársa. "A visszaváltható fenyőfával való ünneplés azon a településen minden bizonnyal előnyösebb, mint a vágott fenyővel való, ahol nem megoldott a megfelelő hasznosítás, kezelésük a vegyes szeméttel együtt környezetszennyező módon történik. Fontos kritérium továbbá, hogy a gyökeres fenyők utóhasznosítása, ültetése megfelelő legyen, és a fák hazai beszerzésből származzanak." A szervezők szerint folyamatosan nő a lakossági igény a visszaváltható fenyőfák iránt, ám akciójuk egyelőre nem jelent konkurenciát a hagyományos fenyőárusoknak, mivel a bérbe vehető fák száma roppant csekély. Tavaly például a Nyugati téren összesen 250 visszaváltható fenyőfát árusítottak. Igaz, ez 17 perc alatt el is fogyott.
Pál Kata
Tisztes haszon
Egy 10-20 centiméteres (1-2 éves) luccsemetének - körülményektől függően - átlagosan négy évre van szüksége a méteres magasság eléréséhez, a nordmannfenyőnek dupla ennyi idő kell. Csemetéhez "tíz centinként tíz forintért" lehet hozzájutni, a kifejlett luc nagybani ára 500-600, kiskereskedelmi ára 1000 forinttól indul méterenként, ami pontosan a tízszerese az alapanyag költségének. (Az ezüstfenyő csemetéje 35 forint darabonként, vágáséretten 3500 forintért mérik méterét.) A Narancsnak nyilatkozó erdészeti szakértők szerint a legnagyobb gondot az őrzés jelenti: a méterenként 1000-1500 forintért felhúzott kerítés csupán a vadak ellen jelenthet védelmet, a tolvajokat nem tartja távol. Általában már október végétől megindul a roham, ráadásul gyakorta csak a kétméteres fák csúcsát nyesik le, barbár módon tönkretéve 10 év zavartalan növekedését. A fákat rendszerint 1x1 méteres tőtávolságban ültetik, ötéves korukra pontosan összeérnek az ágak, jöhet a fűrész vagy az ásó. Egyhektárnyi területet véve alapul - tízezer darab 20 centiméteres csemetével számolva - 200 ezer forintba kerül az indulás, 3-4 évvel később, mire elérik az egy métert, kiskereskedelmi áron 6-10 millió forintért adható el az állomány. A bevételt természetesen csökkenti a kapálás, permetezés ára, később a vágás, szállítás, helybérlet és őrzés, de - ahogyan a lapunk által megkérdezett termesztő fogalmazott - így is marad rajta tisztes haszon.
