Tévétorrent

A nagy kép

The Village

  • - borz -
  • 2014. április 6.

Tévétorrent

Peter Moffat 42 órás drámasorozatot tervezett The Village címmel a 20. századi brit történelemről - egy derbyshire-i faluból nézve. Eddig az 1914-1920 közötti éveket hat egyórás epizódban elbeszélő első évadot adta le a BBC, de már készül a folytatás.

A Village társadalomrajza klasszikus nagyepikával vetekszik, és olyan jól van megírva, hogy hosszan kerestem, kinek a regényéből adaptálták, mert nem akartam elhinni, hogy ez a tévészéria az eredeti. Moffat amúgy a magyar nézőknek sem ismeretlen: tárgyalótermi sorozatok, Stephen Hawking életrajzi filmje (Benedict Cumberbatch címszereplésével), a Cambridge kémei fűződnek a nevéhez.

A vállalkozás Edgar Reitz 1984-es Heimat sorozatához (alcíme Németország krónikája) fogható, amely szintén egy falu történetén keresztül követte az 1919-1982 közötti éveket, de említhetnénk a Downton Abbey-t is, amely az arisztokrácia felülnézetéből mutatja - természetesen jóval elnagyoltabban - majdnem ugyanennek az időszaknak az eseményeit. Persze a mi falunknak is megvannak a maga uraságai, a helybeliek körében csak "nagy házként" emlegetett kastélyban lakó Allinghamék, de nekik ezúttal be kell érniük a mellékszerepekkel. A középpontban a Middleton család áll, a narrátor (egyben a falu fényképésze) a kisebbik fiú, Bert. Van egy kerettörténete is az egésznek, amelyben Nagy-Britannia legöregebb embere, a 104 éves Bert Middleton életútinterjút ad napjainkban, de ennek értelmét egyelőre, az első évad alapján nem sikerült kihüvelyeznem.

A családfő a gyenge jellemű, mihaszna John, akit nagyszerű felesége próbál kordában és életben tartani, de az iszákossággal párosuló brutalitásból és a halál torkából épp, hogy kirángatott férj menten vallási tébolyba esik, legújabban pedig fizetett besúgóvá készül válni. Az idősebb fiú, Joe a falu két szépénél is érdekelt: a hisztéria freudi kórképét hibátlanul produkáló Allingham kisasszonynál és a lelkész szentfazék lányánál. Joe kapóssága súlyos zűröket okozott és okozna még tovább is, de jön a Nagy Háború, és Joe-t kirendezi a képből. Ahogy szép sorban a többi férfit is, aki él és mozog: a két tanítót (az egyik a francia frontra kerül, a másik lelkiismereti szolgálatmegtagadóként börtönbe), az egyre idősebb férjeket és az egyre fiatalabb fiúkat. Az asszonyok állnak a helyükre a földeken és a faluban működő bakancsgyárban.

A rendezőnek felkért Antonia Bird tavaly ősszel meghalt, négy epizódot tudott csak tető alá hozni; a munkát Gillies MacKinnon folytatta. A Village parádés szereposztással és alakításokkal tüntet - most csak két dámát emelek ki, a Grace-t játszó Maxine Peake-et és a Lady Allinghamet játszó Juliet Stevensont. Legfőbb erőssége mégis a korfestő részletek és az érzelmi azonosulást segítő egyéni vonások, a nagy kép és a helyi sajátságok között jól egyensúlyozó forgatókönyv, maga a történet, amelyben nosztalgikus szépítés nélkül, húsbavágóan jelenik meg az a testi-lelki-szellemi nyomor, amely változó arányban és leosztásban, de a közösség minden egyes tagját sújtotta, gyerektől az aggastyánig, az utolsó béreslegénytől a kastély uráig.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.