Mozitorrent

Euphoria

  • TPP
  • 2018.09.23 13:08

Tévétorrent

Lisa Langseth drámaíró és színházrendező filmesként sem érdektelen (bár a magyar forgalmazók nem vesznek tudomást a munkáiról). A saját darabjából készült film (Tiszta, 2010) főszerepére a teljesen ismeretlen Alicia Vikandert kérte fel. A pályakezdő színésznő e szerepében egyszerre volt taszító és lenyűgöző, sérülékeny és agresszív. Mára úgy emelkedett a világ legnagyobb film­sztárjai közé, hogy közben a művészfilmektől sem távolodott el. Felfedezője, Lisa Langseth műveinek azóta is állandó főszereplője. Új, immár angol nyelvű munkájának pedig a gyártója is.

Az alkotói hűség szép példája mellé sajnos nem sikerült emlékezetes filmet is produkálni. Pedig a kiinduló helyzet – a végstádiumú rákban szenvedő nővér egy eutanáziát biztosító klinikára csalja tőle elidegenedett húgát, hogy az asszisztáljon halálához – ezúttal is felkavaró. A történet kibontása sem nélkülözi a drámai és érzelmi csúcspontokat, a környezetfestés erőteljes: a méltó elmúlást remélő halálra szántak és bizarr végső gesztusaik korunk emberének identitásválságát és spirituális kiüresedettségét jelenítik meg. Ám az egzisztenciális irányvesztés kimódolt hangsúlyozása felszínes filozofálgatássá szimplifikálja a Vikander és Eva Green által valóban átélhetővé tett emberi drámát. Stéphane Brizének, a Tétova tangó és a Mennyit ér egy ember? rendezőjének hasonló kérdéseket hasonló környezetben (eutanáziaintézet) boncolgató filmje, a Quelques heures de printemps egyszerűbb, nyersebb – és összehasonlíthatatlanul erőteljesebb. És azt sem lehet látni Magyarországon.

Magyar felirat: milren

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.