Tévétorrent

Hidden

Tévétorrent

Tompa, hideg fények, zöld táj, barna táj, elmosódott ködök, megint egy angol krimi. Pontosabban walesi, hiszen tudjuk, hogy a krimisorozat műfaja vált az utóbbi években a helyi identitások legnépszerűbb kifejezőeszközévé. Erre épít Mark Andrew és Ed Talfan leg­újabb produkciója is; ők a Hinterlanddal már egyszer lefoglalták maguknak a walesi nyelven elkövetett nyomozás részterületét.

Már a táj maga is csupa rejtély, sőt a walesi nyelv is, erős atmoszférát teremtenek, de önmagukban nem viszik el az egész sorozatot. A főszereplő nyomozónőnek nyolc része van arra, hogy megfejtsen egy gyilkossági ügyet, amely egy erdőben megtalált fiatal lány holttestével kezdődik, majd egy sorozatgyilkos-emberrabló pszichopatológiájában végződik. Valamelyest elszoktunk attól, hogy ilyen ügyeket nem 45 percben oldanak meg, néha akadnak is üresjáratok. A történet erénye, hogy legalább annyit időzünk a gyilkos/fogva tartó portáján, mint a nyomozók közt, így aztán szépen lassan mozaikokból simul össze a bűnügy. Mindeközben több szereplő családi életébe, személyes drámájába nyerünk bepillantást, elsősorban persze a főszereplő rendőrébe, aki beteg apját ápolandó költözött vissza a világvéginek tűnő walesi rengetegbe. Meg aztán ott a társadalmi feszültség, valamiféle lecsúszott munkásosztály és lakótelepi elszigeteltség sejlik elő a háttérből, de attól mégis messze járunk, hogy minderről kibontakozzon valami árnyaltabb kép. Így aztán a Hidden egy hosszúra nyúlt, hangulatos és olykor megrázó, de mégiscsak kiszámítható detektívsztori marad.

Magyar felirat: gricsi

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.