Edward Burns egy újabb darabbal járult hozzá az amerikai period drama szériák sorához (Mad Men, Boardwalk Empire, Bűnös Miami, Masters of Sex) – láthatóan a szerelemgyermeke. A színész apja anekdotái alapján írta a forgatókönyvet, aki a 60-as években rendőrként dolgozott New York főként ír-amerikaiak lakta Hell’s Kitchen negyedében. Az erkölcsrendészeti osztályon kavarunk, ahol a civil ruhás rendőrök meghitt szimbiózisban élnek a város gengsztereivel – ugyanabból az ír közösségből és gyakran ugyanabból a családból származnak.
A sorozatban láthatóan rengeteg munka van: a korrajz hitelességéhez gondosan válogatott ruhák és autók járulnak hozzá, de épp ezért az egésznek enyhe panoptikumjellege van. Hiába a kiváló színészgárda, a széria ugyanolyan mesterkélt és halott, mint a Boardwalk Empire. Burns szorgosan halmozza az idézeteket Scorsese, Coppola, De Palma filmjeiből, és valóban a rendőröket és a bűnözőket egyaránt kitermelő bevándorló közösség bemutatása sikerül a legjobban. Ám túl sok szereplőt mozgat ahhoz, hogy a köztük lévő viszonyok ábrázolására elég idő jusson és a készítők gyakran beérik a teljesen klisészerű konfliktusokkal (a férfi szereplők rendszeresen a nem megfelelő nő lábai közé tévednek, a „család” mindig visszahúzza kitörni vágyó tagjait). Ráadásul az egész sorozatot belengi valami izzadságszagú álmenőség (a zenehasználattól a figurák beszédstílusáig), mintha Burnsék épp abban nem bíztak volna, hogy a kor atmoszférája és a közeg majd önmagában is működni fog.
Magyar felirat: vadkörtefa–merengo (az első résznél tartanak)
