Tévétorrent

Public Morals

Tévétorrent

Edward Burns egy újabb darabbal járult hozzá az amerikai period drama szériák sorához (Mad Men, Boardwalk Empire, Bűnös Miami, Masters of Sex) – láthatóan a szerelemgyermeke. A színész apja anekdotái alapján írta a forgatókönyvet, aki a 60-as években rendőrként dolgozott New York főként ír-amerikaiak lakta Hell’s Kitchen negyedében. Az erkölcsrendészeti osztályon kavarunk, ahol a civil ruhás rendőrök meghitt szimbiózisban élnek a város gengsztereivel – ugyanabból az ír közösségből és gyakran ugyanabból a családból származnak.

A sorozatban láthatóan rengeteg munka van: a korrajz hitelességéhez gondosan válogatott ruhák és autók járulnak hozzá, de épp ezért az egésznek enyhe panoptikumjellege van. Hiába a kiváló színészgárda, a széria ugyanolyan mesterkélt és halott, mint a Boardwalk Empire. Burns szorgosan halmozza az idézeteket Scorsese, Coppola, De Palma filmjeiből, és valóban a rendőröket és a bűnözőket egyaránt kitermelő bevándorló közösség bemutatása sikerül a legjobban. Ám túl sok szereplőt mozgat ahhoz, hogy a köztük lévő viszonyok ábrázolására elég idő jusson és a készítők gyakran beérik a teljesen klisészerű konfliktusokkal (a férfi szereplők rendszeresen a nem megfelelő nő lábai közé tévednek, a „család” mindig visszahúzza kitörni vágyó tagjait). Ráadásul az egész sorozatot belengi valami izzadságszagú álmenőség (a zenehasználattól a figurák beszédstílusáig), mintha Burnsék épp abban nem bíztak volna, hogy a kor atmoszférája és a közeg majd önmagában is működni fog.

Magyar felirat: vadkörtefa–merengo (az első résznél tartanak)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.