Miután Sam Raimi 1981-ben egy maroknyi dollárból leforgatta a Gonosz halottat, rájött, hogy annyira röhejesre sikerült a vérfagyasztónak szánt horror, hogy a folytatást már maga viccelte el. Így kelt életre a láncfűrészkarú, démondaraboló Ash, hogy először egy erdei kunyhót, majd az egész középkort megszabadítsa a bestiáktól. Aztán huszonhárom évet húzott le egy áruházban, míg egy éjjel úgy szétcsapta magát, hogy véletlen felolvasta a démonidéző mantrát. Ami ez után jött, annak nem örült senki.
Meg kell hagyni, Bruce Campbell úgy csattan vissza Ash szerepébe, mint démon a megszállt testbe, de mit kezdjen vele, ha a lagymatag indítás, a döcögős, önismétlő forgatókönyv felzabálja még azt a kevéske élményt is. A low budgetet ezúttal el lehet felejteni, gallonnyi vérben tapicskolnak a szereplők, de valahogy mégis otthontalan ez a korszerű környezet. Pedig Campbell mindent megtesz: a modern hős bunkó, szexista, önelégült és még a faji előítéletek sem állnak távol tőle, beszólásai mégsem viccesek.
De van egy pont, amikor az infantilis road movie magára talál: az évad utolsó pár részében ismerős tájra tévedünk, Ash és rögtönzött csapata végre elér az eredeti Evil Dead helyszínére, az erdei faházba. Itt aztán beindul a nosztalgia, a klasszikus hangulat és érezhetően az alkotók is. Csak hát olyan hosszú az előjáték, hogy ellankadunk az akcióra.
Szerencsére végül levonhatjuk a tanulságot: minden szentnek maga felé hajlik a láncfűrésze, és ha egy mód van rá, ne bolygassuk a múltat. Semmilyen értelemben.
Magyar felirat: Taurusz & Alias & LHX
