Durva választási csalást követhetnek el a külhoni szavazatokkal: felnyitott borítékok, „segédkező” pártaktivisták

  • Gera Márton
  • 2018. április 6.

Választás 2018

Több délvidéki és erdélyi magyar is nagyon gyanús esetekről számolt be.

Miközben egyre több külföldön élő, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar számol be arról, hogy nem kapta meg időben a szavazólapját postán, más problémák is vannak a korábban már sokat kritizált levélszavazatok körül. A héten több portálnak is arról számoltak be az érintettek, hogy pártaktivisták segítik a szavazólapok „helyes kitöltését”, és néha még ennél furcsább esetek is előfordulnak.

Képünk illusztráció!

Képünk illusztráció!

Fotó: MTI/Veres Nándor

Ha gond adódik, van másik szavazólap?

A Fidesszel szövetséges, Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) már korábban is felhívta a figyelmet, hogy aktivistái szívesen „segítenek” majd a voksoláshoz szükséges adatlap megfelelő kitöltésében és a szavazásban is. Ez már önmagában felveti a kérdést, hogy mennyire tud így megvalósulni a szavazás titkossága, és az aktivisták mennyire szólnak bele abba, hogy a választók kire adják a voksukat. Nem megnyugtató, hogy a Délhír nevű délvidéki portál több olvasója is különös esetekről számolt be. Volt, aki szándékosan érvénytelenül szavazott, de miután a VMSZ aktivistái begyűjtötték a szavazatát, jött is a telefon, hogy miért nem szavazott érvényesen. Ez pedig azt jelenti, hogy a borítékot biztosan felnyitották. Más azt mesélte, hogy az aktivista is ott volt mellette, amikor kitöltötte a szavazólapot, ám véletlenül azon nem a választani kívánt pártot jelölte meg, mire a VMSZ aktivistája jelezte, hogy nincs gond, mivel az ilyen hibák miatt van nála pár üres szavazólap. Ez arra utalhat, hogy az aktivista törvénysértő módon korábban begyűjthetett üres szavazólapokat másoktól. Kerestük a VMSZ-t, de arra hivatkozva, hogy ma csak délután 13.00 óráig dolgoznak, nem tudtak senkit kapcsolni a vezetőség tagjai közül, visszahívást pedig nem tudtak ígérni.

Pálffy Ilona, az NVI elnöke megmutatja a levélszavazatot. Képünk illusztráció!

Pálffy Ilona, az NVI elnöke megmutatja a levélszavazatot. Képünk illusztráció!

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ők majd biztonságban eljuttatják

magyarnarancs.hu-nak egy forrás azt állította, Erdélyben a Fideszhez egyre közelebb álló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aktivistái a főkonzulátus autójával járják a városokat, hogy az érintetteket szavazásra kapacitálják. Az RMDSZ ráadásul már április elején felhívta a figyelmet, hogy nem érdemes a román postára bízni a levélszavazatokat, a választók egyenesen a konzulátusra vigyék azokat, de ha akarják, leadhatják a párt megyei szervezeteinek irodáiban is. Érdekes, hogy a szintén a Fideszt támogató Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is arra buzdít egy szórólapon, hogy önkéntes segítők segítenek annak, aki bizonytalan a szavazólap „helyes kitöltését illetően”, és „biztonságban” el is juttatják a szavazólapot a főkonzulátusra.

Megkerestük Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökét, aki azt mondta, hogy szerinte az önmagában nem törvénysértő és nem minősül választási csalásnak, ha a pártok gyűjtik össze a levélszavazatokat. Pálffy szerint a levélszavazás bizalmi kérdés, mindenkinek „szíve joga, hogyan juttatja el a szavazatát” a megfelelő helyre, az ugyanakkor természetesen törvénysértőnek minősül, ha kiderül, hogy levélszavazatokat összegyűjtő pártok felbontják azokat.

merce.hu közben arról írt, hogy az NVI olyan levélszavazatokat is érvényesnek minősíthetett, amelyeket láthatólag már korábban felbontottak, hiszen a felbontás ellenőrzésére szolgáló biztonsági csík elszíneződött. Az MSZP megfigyelője jelen volt a történtekkor, így jegyzőkönyvet vetetett fel, és kifogással élt a Nemzeti Választási Iroda felé.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.