Az MSZP–Párbeszéd programjának az egészségügy talpra állítása az egyik legfontosabb pontja, több pénzt és jobb struktúrában kell elkölteni ezen a területen – mondta Karácsony Gergely mai sajtótájékoztatóján, miután szakmai szervezetekkel, szakpolitikusokkal és betegjogi képviselőkkel egyeztetett.
Szerinte a több pénz szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy Magyarországon jobb egészségügyi ellátást alakítsanak ki. Az elmúlt időszakban az Orbán-kormány rengeteg pénzt vont ki az egészségügyből és ezeknek a forrásoknak a felét stadionokra költötte, s Magyarország az utolsók között van abban, hogy egy nemzet mennyit költ polgárainak az egészségére.
Az ellenzéki pártok által közösen jegyzett minimumprogramról azt mondta: vállalják, hogy a következő parlamenti ciklusban elérik az Európai Uniós átlagot az egészségügyi ráfordításokban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy megduplázzák az egészségügyre szánt kiadásokat. Mint mondta, fontos, hogy ezt a pénzt egy jobb struktúrában költsék el, hogy valóban minőségi javulást tudjanak elérni
Beszélt arról is, hogy miközben a kormány egyre kevesebbet költ a közegészségügyre, ezzel párhuzamosan a magyar polgárok egyre többet költenek rá a saját pénzükből. Szerinte kezd kialakulni a gazdagok és a szegények egészségügyi ellátása, az egyre inkább lerohadó, alulfinanszírozott közegészségügy mellett megjelent a magánegészségügy, amely körül a Fideszhez ezer szállal kötődő érdekeltségi kör jelent meg.
Karácsony Gergely elmondta: vissza kell pótolni az elvett forrásokat. Első lépésként 50%-os béremelés szükséges minden egészségügyben dolgozó számára, hiszen a dolgozók rendkívül alulfizettek és az MSZP – Párbeszés szeretné megszüntetni a szakemberek elvándorlását.
Karácsony Gergely jelezte, a társadalmi párbeszédet fent kell tartani az egészségügy különböző szereplői között, valamint önálló egészségügyi minisztériumra is szükség van.
Komáromi Zoltán háziorvos, Karácsony Gergely szakértői kormányának egészségügyért felelős szakembere szerint egy új kormánynak a közfinanszírozott egészségügyi ellátás talpra állítása a legfőbb célja; úgy kell hozzányúlni az egészségügyhöz, hogy a jelenleg működő kapacitásokat ne veszélyeztessék, hogy az egészségügyi dolgozók bizalma megmaradjon. A betegeknek is meg kell nyugodniuk, hogy az egész átalakítás az ő érdekükben történik – tette hozzá.
Komáromi Zoltán azt mondta, az alapoknál, a mentőszolgálatnál, a háziorvosi ellátásnál, az alapellátó fogorvosi ellátásnál és sürgősségi ellátásnál kezdenek, hogy az emberek a lakóhelyükhöz közelebb és időben kapják meg a diagnosztikai, terápiás ellátásokat.
A magántőke szerepét firtató kérdésre közölte, nem engedhető meg, hogy olyan folyamatokat erősítsenek, amely a lakosság szegényebb rétegének az ellátását veszélyezteti. Rossz úton halad az Orbán-kormány, amit az is mutat, hogy a lakosság többet fizet a magánellátásra, főként diagnosztikára és járóbeteg-ellátásra, mint amennyit az állam költ ezekre a feladatokra.
Forrásként a "felesleges presztízsberuházásokat" említette Komáromi Zoltán; a következő parlamenti ciklus végére garantálják az egészségügy működőképességét, a benne dolgozók egzisztenciális biztonságát és a betegek ellátási biztonságát.
A vizitdíj bevezetésére vonatkozó kérdésre azt mondta, jelenleg ezen nem gondolkodnak, most olyan nagy a baj, hogy ilyen konstrukcióval nem veszélyeztetik az egészségügyi struktúra átalakítását; a vizitdíj helyett meg kell növelni az állami finanszírozás mértékét.
A 24.hu megbízásából készített felmérést a Republikon Intézet, amelyből kiderül például, hogy:
- az egészségügyi problémák megoldását a választók nagy többsége (70 százaléka) az államtól várja, és nem érzi úgy, hogy a magántőke bevonása segítene,
- a teljes népesség csaknem kétharmada (62 százaléka) gondolja azt, hogy nem stadionokat, hanem kórházakat kellene építeni és felújítani, és csak a válaszadók 15 százaléka van azon az állásponton, hogy az egészségügy és a stadionépítés független egymástól, a kettőt összemosni pedig demagógia.
Ez az állítás igaz akkor is, ha a pártpreferenciákat nézzük, az egészségügyet illetően kevésbé tér el a kormánypárti és az ellenzéki szavazók gondolkodása, mintha az oktatásról van szó. A Fidesz-szavazók több mint fele (51 százaléka) is azon a véleményen, hogy stadionok helyett kórházakat kellene építeni és felújítani, és csak negyedük véli úgy, hogy ez demagógia. Sőt, a kormánypárti szavazók 64%-a gondolja úgy, hogy a kormány nem áldoz eleget az egészségügyre.
Az egészségügy helyzetével rendszeresen foglalkozunk nemcsak print kiadásunkban, hanem online oldalunk Materia Medica blogjában is:
Sürgős ügy a sürgősségi
A sürgősségi osztályok rossz hírbe kerültek. Hosszú órákig kell várni, nem kielégítő az ellátás, nincs elegendő képzett szakember, kevés a szék az órákig tartó várakozáshoz... A friss hír pedig, hogy az egészségtan-oktatás keretében tanítsák, mikor kell a sürgősségire menni. Pedig ez egy most azonnal megoldandó probléma.
