Háromszor többet költött plakátokra a kormányoldal, mint amennyit a törvény megengedne

  • narancs.hu
  • 2022. március 30.

Választás 2022

Optimális körülmények között az Állami Számvevőszék kérlelhetetlen szigorral vizsgálná az összes párt kampánykiadásait.

Márciusban 3,09 milliárd forintot költött a NER a kampányra, országszerte 12 171 közterületi plakáthelyen jelentek meg kormányközeli hirdetések. A Fidesz 1,427 milliárd forintot költött, míg a kormány 1,036 milliárdból „tájékoztatta a lakosságot”, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) pedig 633 millióért hirdette a Gyurcsány Show-t. Ezzel szemben az egységes ellenzék 1564 darabos plakátkampánya mindössze 390 330 ezer forintba került -írja a 444.hu.

A Fidesz tehát listaáron számolva nyolcszoros túlerővel, a törvényi előírásokat jócskán túlköltve kampányolt márciusban – derül ki a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International (TI) közös elemzéséből, amire a cikkben hivatkoznak. A törvény szerint a választási kampány egészében, tehát február 12. és április 3. között összesen 1,177 milliárd forintot költhet el egy-egy párt.

Az elemzés azt is írja, a kormánypropaganda a Fidesz üzeneteit közvetíti, akárcsak a CÖF. Ez a K-Monitor, a TI és a Political Capital szerint egyszerre két korrupciós kockázatot is igazol. Az egyik az, hogy következmények nélkül lehet tisztességtelen választási kampányt folytatni. A másik pedig:  a Fidesz megszegheti a kampányköltési plafonra vonatkozó előírásokat, legfeljebb büntetést kell fizetnie, a maximum néhány milliárd forintra rúgó fizetési kötelezettség viszont nem lehet nagy ár a kormánypárt számára, ha megnyerik a választást. 

A civil szervezetek szerint optimális körülmények között az Állami Számvevőszék kérlelhetetlen szigorral vizsgálná az összes párt kampánykiadásait, és kemény szankciókkal sújtaná a szabálytalankodókat, ezen kívül nyilvánosak lennének a pártok bevételei és kiadásai is.

A cikkből az is kiderül, hogy a Mi Hazánk Mozgalom közel 80 millió forintért, a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom pedig 66 millióért vásárolt plakátokat márciusban. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.