Vélemény

Állami ünnepeink után egy ideje mindig ugyanazt írjuk. "A tegnapi évfordulón köztársaságunk elnöke, Sólyom László nem fogott kezet X-szel, viszont gyalog kereste fel a Lánchidat, és ez szerintünk helytelen." "A hétvégén tartott megemlékezésen k. e. nem vett részt, mert biztonsági szempontból kockázatosnak találta, és ez helytelen." Már a könyökünkön jön ki: most épp a Nagy Imre-házba, a Jánosi Katalin szervezte megemlékezésre nem ment el, ahol a miniszterelnök is beszédet mondott. Mint alanti szavai is mutatják, a címe nem tetszett neki (Beszélgetés Kádárról és Nagy Imréről).

A múlt csütörtökön az írek elhajtották az Európai Uniót. A Lisszaboni Szerződés népszavazásán az ír választók 54 százaléka elutasította a dokumentumot.

K. időnként elgondolkozott, vajon mi lett volna, ha világirodalmi névrokona, K. földmérő megéri, hogy szétpattan a varázs. A kastély ura, Westwest gróf meghal vagy eltűnik, Erlanger alázatosan hajlong K. előtt, Klamm szabadkozva, sőt szinte kissé riadtan kér elnézést, amiért korábban nem sikerült találkozniuk. K. beléphet az irattárba, ahol újra meg újra leomlanak a mennyezetig tornyosuló papírhalmok, de az aktáját nem találja meg. K. rájön, hogy az ügyéről így sem tud meg többet, így sem sikerül megfejtenie a kastély titkát. Valószínűleg azért, mert nincs titka, és nem is volt.

Amikor megismertem az eredendő bűn fogalmát, nagyon nem értettem a dolgot. Furcsának találtam, hogy egyrészt minden ember eredendően bűnös, másrészt csakis az ember eredendően bűnös lény. Ha ez így van, minek erre két külön fogalom? A papok erre elmagyarázták, hogy igen, ahogy az embernek van két keze, két lába, szeme, agya, úgy van eredendő bűne is. Eredendően matematikus-észjárásom számára azonban így is felfoghatatlan maradt a dolog - az a része, hogy meg vagyunk-e ez alól váltva, viszonylag kevéssé érdekelt, ahhoz előbb érteni kellett volna azt, hogy mi alól is vagyunk megváltva. Az alól, hogy emberek vagyunk? Nem, mondták a papok, csakis az eredendő bűn alól. Hogyan lehet azt különválasztani az embertől, kérdeztem, amikor a két fogalom logikailag egy és ugyanaz.

Ha Kóka győz, Fodorék mennek, ha Fodor, akkor Kókáék - lehetett hallani az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlése előtt. Soha ilyen megosztott nem volt a párt, reális lehetőség a szakadás - ezt meg utána (Fodor-Kóka 346:344). Marhaság, nem fognak szakadni.

A múlt csütörtökön a kormány egy tollvonással kinyírta a Magyar Vasúti Hivatalt (MVH): a szervezetet betolta a Nemzeti Közlekedési Hatóság alá, elnökét, Antal Dánielt (lapunk alkalmi szerzőjét) pedig felmentette. A hivatalos indoklás várat még magára. De jobb, ha tudják: mindaz, amit indoklás gyanánt hivatalos forrásból hallanak majd - ha lesz ilyen egyáltalán, nem inkább lapítani fognak e szégyenteljes és szomorú történet hősei -, szemenszedett hazugság lesz, esetleg az elnök besározására és ellehetetlenítésére tett kísérletek. Az az újságíró vagy politikus, aki ilyen tárgyú közleményeket bocsát majd a nyilvánosság elé, előre szólunk, vagy segghülye, vagy meg van (lesz) véve.

Gyorsvonat is indul, de Resti Kornél személye minden állomáson és megállóhelyen megáll. Csak lassan, szépen, ahogy a személyvonat megy az ég alatt, hogy mindenhova odaérjen, még az időben.

A történelem tanúsága szerint az emberiségnek nincs különösebb kifogása a munkamegosztás intézménye ellen. Csinálja mindenki azt, amire leginkább alkalmas, amihez természeténél fogva a legjobban ért. A civilizált ember hiúságát nem sérti, hogy le kell mondania ezerféle szakértelemről, mert belátja, hogy a cipője kényelmesebb lesz, ha nem maga készíti, s a kiflije ropogósabb, ha nem maga süti. Hiszen a civilizált közösségi lét éppen ezen a belátáson nyugszik: a saját képességeink korlátainak felismerésén és a mások képességeire való hagyatkozás képességén.

Mindennapos téma lett: bármikor legyen is, a Fidesz kétharmados többséget szerez a következő parlamenti választáson. Azaz, készüljünk fel a "legrosszabbra" - új alkotmány, új politikai rendszer közeleg. Megérkezését - az egyik álláspont szerint - az alkotmányozásra is képes többség önmérséklete tudná megakadályozni, a Tölgyessy Péter által mostanában gyakran javasolt alkotmányozási moratórium. Ez természetesen az egyik lehetséges megoldás - kérdés, hogy van-e bármiféle realitása. A Narancs pár héttel ezelőtti számában (A mérleg jegyében, 2008. május 8.) már olvashattunk egy elemzést arról, milyen - elsősorban alapjogi - fékek találhatók az alkotmányban. A meglehetősen statikus és tételes alkotmányjogi szabályozás helyett én egy másik nézőpontból tekintek ama kérdésre, hogy mi minden nem védi a mindenkori alkotmányt.

Magyar Narancs, 2008. május 29. Tollat kellett ragadnom, mert Várhegyi Éva mindenfelé vagdalkozó cikke jórészt társaságunkról, a CIG Közép-európai Biztosítóról szól, sőt közvetve én is találva érzem magam. Első gondolatmenete számunkra igen kedvező.

Magyar Narancs, 2008. május 8. Hibás tánclépések Magyar Narancs, 2008.

Kosaras Péter Ákos, az egyik internetes közösségi oldalon tavaly SS-egyenruhában domborító majom ismét bekerült az újságokba - ez már önmagában is felháborító (ti. ha egy közveszélyes fasiszta idióta nyilvánosságot kap). De manapság magas az általános ingerküszöb (még az ez irányú is, noha ilyennek nem is szabadna lenni), úgyhogy ezért nem is szólnánk. Ha valami neonyilas számmal még föl lehet lépni a sajtóban, az a sajtó baja, túléljük. Ám újabb kűrjének van oly vonatkozása is, ami létállapotainkat is érinti.

A hét végén rendezik az SZDSZ rendkívüli elnökválasztó küldöttgyűlését. Fátylat a múltra, a csalásokra, Asztalosné és Köteles üzelmeire: győzzön megint a jobbik! Mégiscsak ezen a párton múlik, hogy a szocialista kormány kitölti-e a ciklusát.

Hosszú évek kétségei és súlyos reménytelensége után váratlanul felvirradt az egykulcsos adó híveinek napja: a Fidesz már nem ellenzi a legendás adófajtát! A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni azt a részletet, hogy az egykulcsos adó nem minden híve számára jelent ugyanolyan örömet ez a bejelentés. Csak azok örülhetnek ugyanis felhőtlenül, akik a többkulcsos egykulcsos adózás hívei. Talán sokan úgy gondolták néhány héttel ezelőttig, hogy ilyen embercsoport nincs is, hisz ez önellentmondás stb. Azóta viszont egy emberről biztosan tudjuk, hogy e csoport tagja: Varga Mihályról, a Fidesz alelnökéről és gazdasági főszakértőjéről.