Vélemény

Lovakrul

J-nek 1828 utolsó napjaiban - másfél esztendővel azután, hogy a pesti gyepen megrendezték az első versenyeket, midőn a magyar közvéleményt még élénken foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon az új intézményben csupán a főurak legújabb bolondériáját kell-e látnia, a haszontalan kedvtöltés és az esztelen tékozlás apoteózisát, ami csak tovább hizlalja a fogadás máris rettentő mérveket öltő, kártékony divatját, vagy inkább az örökmozgó Széchenyi grófnak higgyen, aki a nemzetgazdaság emeltyűjének tekintette a "lópályázást", eszköznek egy olyan, a magyar gazdálkodási hagyományokhoz illeszkedő, ám korszerű vállalkozási vertikum felépítéséhez, amely a földművelés, a közlekedés, a szállítás, az utazás, a hadsereg és a sport számára biztosít majd egyre kiválóbb lóutánpótlást, a különb s különb feladatok elvégzésére szánt állomány minőségét pedig jórészt épp a rendszeres versenyeztetés révén lehet fölmérni, s a gazdának már csak arra kell ügyelnie, természetesen a versenyeredményeket, valamint a tenyésztési célokat szem előtt tartva, hogy a fedeztetés során a "magsereg" legjava a legalkalmasabb kancákban megőrzött örökítőanyaggal találkozzék - nos ekkor rendkívüli mű hagyta el Trattner és Károlyi urak nagyhírű pesti tipográfiáját: alistáli és padányi Máttyus Nepomuk János huszárfőhadnagy A' Nemzeti Lovag az az A' Lótudomány' vizsgáló ismeretére vezérlő rendszeres oktatás című traktátusa.
  • Zeidler Miklós
  • 2008. január 17.

Családi tűzfészek - Pakisztán a Bhutto-gyilkosság után

Még nem tudható pontosan, milyen következményekkel jár Benazír Bhutto halála Pakisztán életében, de tragédiájában a demokrácia esélyének vesztét látni talán túlzás lenne. Az ország megszületése óta diktatúrák és civil kormányzatok váltógazdaságában él; az elmúlt ötven év kevesebb mint felében volt polgári kormányzás. Ha összehasonlítjuk a politikusok és a tábornokok uralmának idejét, arra jutunk, hogy a legitim kormányzatok sem tudták hatékonyabban kezelni az ország tengernyi problémáját. *
  • Wagner Péter
  • 2008. január 10.

Megharapta

Oh, l'arme miracle slovenienne "Krpan", attendue depuis longtemps - e veretes mondat valamikor 2008 júliusában fog elhangzani a francia sportújságírás veteránja, a 108 éves Jean-Hubert Vieux-Con szájából. Az előző negyedórában olyat láttak a Tour de France helyszínen tartózkodó szerencsés nézői, amit addig még soha.

Beleállni

2008 első harmada a népszavazással telik majd el, a második meg a következményeiről fog szólni. És ne legyen igazunk, de a kampányban legkevesebbet a három kérdés - azaz a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj eltörlésének vagy célszerűségének - érdemi részéről hallunk majd.

Modern Talking (A nyelv a szűnek csapja)

Nem győzöm eleget döngölni befele, hogy a "nyelv" szónak kétféle értelme van: az egyik a nyelv mint nyelvhasználat (hogy pl. kedvesen vagy durván szólunk-e, művelten vagy közönségesen, modern vagy régies alakokkal élünk-e, üresen locsogunk vagy tömör igazságokat fejtünk ki stb.), a másik értelme a nyelv mint nyelvszerkezet (pl. hogyan képezzük a kérdő mondatot; mely toldalékok előtt van kötőhang; melléknév-e a török vagy főnév; miért nem lehet rákérdezni az igére, ha tárgy is van: *Mit csinált Béla a szendvicset; stb.). Azt is igyekszem sulykolni, hogy a nyelvtudomány elsősorban az utóbbival, tehát a nyelv nyelvszerkezeti oldalával foglalkozik, hiszen ettől más a magyar, mint a német vagy a szlovák, ettől más a mai magyar, mint az ómagyar, ettől más a budapesti köznyelv (arcom, sarkam), mint a székelyföldi (arcom, sarkom).
  • Nádasdy Ádám
  • 2008. január 10.

Ekotrip (Helyben járás)

Eltelt egy év - és mintha ugyanott volnánk, mint tavaly ilyenkor. Pocsék a közhangulat, az emberek egyik (kisebbik) része az utcán fejezi ki nemtetszését, másik (nagyobbik) része otthon vagy a munkahelyén. Hogy pontosan mi nem tetszik, azt nem tudjuk, de hisz' nem is kell: a depresszió átka ül rajtunk. Nem értjük a minket körülvevő világot, s még kevésbé az életünk megszokott rendjébe kavaró reformokat.

Egyesüljünk! - Orbán, Gyurcsány és a két középosztály

Magyarországon mindig is többféle középosztályról lehetett beszélni. Schöpflin Aladár a Nyugat hasábjain 1918-ban megjelent kiváló kis esszéjében arról értekezik, hogy a 19. század végén két középosztály alakul ki: az egyik, a lateiner osztály Tisza Kálmán politikája nyomán jön létre, mikor az elszegényedett földbirtokosokból állami hivatalnokok lesznek; a középosztály másik, jóval kisebb része viszont önálló gazdasági tevékenysége révén erősödik meg. A két középosztály között éles a feszültség: a szociális reformok elmaradásához, a virulens nacionalizmushoz, antiszemitizmushoz hozzájárul majd, hogy a lateiner (közép)osztály a másik (közép)osztály legyőzéséhez keres ideológiákat, és kínálja föl őket a társadalomnak, méghozzá hatalmi támogatással.

Kérem az ellenőrzőt! - A szabad iskolaválasztás és a középosztály kiváltságai

Horn Dániel és Erőss Gábor vitatkozik a Narancsban a szabad iskolaválasztásról, az előbbi támogatja, az utóbbi ellenzi a fenntartását. (Lásd: Horn Dániel: Ne játssz a pad alatt!, 2007. november 15., Erőss Gábor: Lamperth és a tabuvédők, 2007. november 22., és Horn Dániel: A tanuló felel, 2007. december 6.) Én Erőss mellé állok a vitában, és a szabad iskolaválasztás tabuja, valamint a - ma már jól láthatóan túlzott - decentralizáció ellen érvelek.
  • Szira Judit
  • 2007. december 20.

Semmi se drága

Hétfő délután fél három van, az a nevezetes december 17., amikor meg kéne bénulnia az országnak. Illetve meg kellett volna - úgy véljük, e pontosítással nem vállalunk túlságos kockázatot. Odakint éppen süt a nap, neki tán elfelejtettek szólni. Mögöttünk az ekránon mintha a HírTv is éppen bevonná a harci zászlót. Nem ment (megy) egy csomó vonat, tömve voltak a buszok, nyilván egy csomó közlekedőnek adódtak apróbb-nagyobb kellemetlenségei.

Oszolj!

Vannak olyan falvak Magyarországon, melyekben nem laknak romák, és olyanok is, amelyekben nem laknak magyarok. Ezekről a falvakról most nem fogunk szólni.

Öt és feles (Karácsony a Rampában)

Akkor most Rámpa vagy Rampa? Amióta új cégért és neonvilágítást csináltak, eltűnt a Rámpa - egyelőre csak a felirat, maradt a Rampa. Tolsztoj (a szakálla miatt hívták így), aki mindig a sarokban ült, a művirág mellett, azt mondta (s ha ő mondta, bizonyosan így volt), hogy a helyesírási és az értelmező szótár sem ismer "rampa" alakot, maradjunk tehát a rámpánál.

K. történetei (Mákos tészta)

K. világéletében meg volt győződve róla, hogy tudatos élete a német megszállás napjával kezdődött, felnőtt élete pedig 1956. november 4-ével, "mikor arra ébredt / a város: lövik szét" (Petri).
  • Kőszeg Ferenc
  • 2007. december 20.

Pálya a magasban (Ünneprontók)

Az ünnepi mérkőzések a magyar futball legrégibb hagyományai közé tartoznak. Még bajnokságot sem rendeztek, amikor 1900 húsvétján nagy nemzetközi találkozóra került sor a Millenárison. A BTC 8000 néző előtt mérte össze erejét a prágai Slaviával. Ünnepeken, főként húsvétkor és pünkösdkor gyakran rendeztek futballtornákat, a meccseket mindig nagy érdeklődés övezte.
  • Szegedi Péter
  • 2007. december 20.