Vélemény

Minden este lógok a neten, hallgatom szépséges szavaitokat, és gyermeki csodálattal bámulom az otthoni politikai vitákat. Egyre többen mondják, hogy nagy, történelmi győzelem küszöbén állunk.

Az Együtt képviselője ráadásul a valóságra vonatkozó kérdéseket tesz föl.

A négyes metróról szóló OLAF-jelentést olvasgatjuk, úgyszólván hetek óta. A gázos szerződéseket a következők szerint próbáltuk egyfajta rendszerbe, tipológiába állítani.

A kormánypártok politikusai összevissza beszélnek a 2024-es olimpiai pályázatról azután, hogy a Momentum Mozgalom a várakozásokat felülmúlva 266 151 aláírást adott át hitelesítésre a Fővárosi Választási Irodának pénteken. (És ha van legalább 138 ezer érvényes szignó – ennyi biztosan lesz –, akkor Budapest lakói szavazhatnak az olimpiarendezésről.)

Aleksandr Kogan, a Cambridge Egyetem „Proszociális és Jólét Pszichológiai Laboratóriumának” vezetője – akit saját honlapja, életrajza és publikációs jegyzéke, ki tudja, miért, Aleksandr Spectre név alatt tüntet fel – 2013 nyarán saját céget alapított.

A velünk együtt induló csehek már felzárkózni látszanak az európai élmezőnyhöz: Sova doktor kórháza a város szélén jobban teljesít.

Vajon mit látunk valójában Bukarest és néhány erdélyi nagyváros utcáin ezekben a forró hetekben? Bretter Zoltán barátom e lapban megjelent lelkes cikke szerint (Az éjféli rendelet, Magyar Narancs, 2017. február 9.) „tömegtüntetések kezdődtek Románia-szerte”, melyek során „a román polgár” lázadt fel; a szerző később „az 1989-ben még meg sem született fiatal generáció” győzelméről beszél.

Bár az újságírók kitiltása a Parlamentből az elmúlt években szinte nemzeti sportunkká lett, korántsem hungarikum: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a minap egy macedón ügyben vizsgálta a sajtómunkások országgyűlési kitiltásának emberi jogi vonatkozásait (Selmani és mások kontra Macedónia). Az EJEB szerint, amikor a házelnök megfosztotta az újságírókat a lehetőségtől, hogy a parlamenti üléstermi eseményekről tudósítsanak, nemcsak az újságírók szólásszabadságát sértette, hanem a sajtótermékeket fogyasztó közönség jogait is egyezménysértő módon korlátozta. Bár a macedón ügy közvetlen hatással nem bír a magyar házelnök és az Országgyűlésből kitiltott újságírók közjogi kalandjainak kimenetelére, a macedón döntésben foglalt általános megállapítások a magyar eseményekre tekintettel sem érdektelenek.

„Egy derűlátó, optimista, vagány nemzedék válik épp felnőtté” – mondta Balog Zoltán, a derűlátó, optimista, vagány humánminiszter a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os gyorsjelentésének minapi bemutatóján. Novák Katalin családügyi államtitkárral szinkronban dicsérték a kormány ifjúság- és oktatáspolitikáját, melynek eredményeképp állítólag egyre többen tartják jó helynek Magyarországot, nő a fiatalok családalapítási kedve, és még a nemzeti érzésük is erősödik.

Ez a hét megmutatta, hogy a legsötétebb pártállami időket éljük.

Nálunk első a család – rögtön Andy után.

Mármint Orbán Viktor nem tűri, hogy ellopják a közpénzt – a miniszterelnök szíves közlése ez, a hekkelés miatt immár sajtótörténetté nemesült karácsonyi interjújában üzente ezt meg az ő népének (és e szavakat tényleg ő mondta). S ez a szigor a jelek szerint kiterjed a szemet szúróan ostoba üzletelés miatti állami veszteség rendezésére is.