Ott van egész Magyarország kormányzó pártjának a hivatalos fórumán, a fidesz.hu címlapján ez a top story. Nyilván büszkék is rá, naná, hogy büszkék: elégedetten röhögtek és megtapsolták, volt, aki az asztalt verte örömében. Meg lehet nézni, ahányszor csak akarja az ember. Visszatekerheti, lelassíthatja, teljes hangerőre csavarva üvöltetheti bárki, ahogy Magyarország miniszterelnöke az ország házában lesunyt tekintettel, de konok elszánással buzizik. Persze, szét van esve, persze, megviselték a nagy olimpiai csórelást akadályozni igyekvő állampolgári törekvések látványos momentumai, de itt épp az eszénél van, pontosan tudja, hogy mit csinál, mit mond. Azt mondja, amit előre elhatározott, még korrigálja is magát közben, hogy jobban kijöjjön a poén: „Vona képviselő úrnak kell még azt elmondanom, hogy, öö, aki azt mondta, hogy ne bújjak Tarlós főpolgármester úr szoknyája mögé, hogy nem szoktam én, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.”
A honi közbeszéd kopernikuszi pillanata: 2017. február 20-án, Magyarország miniszterelnöke a Parlamentben, amikor az ellenzéki megszólalók felvetéseire válaszolt, jól megfontolt módon lebuzizta az egyik ellenzéki vezetőt. S ezt párttársai röhögése és tapsa fogadta. Ott röhögött Kósa Lajos és Semjén Zsolt, ott verte az asztalt nekihevülten Németh Szilárd. Orbán Viktor válasza az volt Vona Gábor felvetéseire, hogy ön buzi, menjünk tovább.
Kövér László házelnök azonmód meg is tagadta a viszontválasz lehetőségét Vona Gábortól – akit lebuziztak, kussoljon. Így megy ma közös ügyeink intézése az Országházban; ahol eleddig Széchenyit vagy Kossuthot volt szokásban idézni, ott napjaink magyar miniszterelnöke Terry Blacket citál.
E végtelenül szomorú és szájszagú történetnek van előzménye is, ismeri mindenki, boldogan élünk együtt vele már hónapok óta. A magyar adófizetők pénzéből létrehozott szennylapokban jó ideje folyik Vona fideszes buzizása, részleteire kitérnünk felesleges, minden buzizás egyforma.
De van folytatása is, persze nem az, hogy hogyan reagál Vona, hanem egy látszólag véletlenül szembejövő következő napi újsághír. Egy fővárosi uszodába nem engedik be a meleg sportolókat. A Csörsz utcai Hegyvidéki Sportcsarnok és Sportközpont, ismertebb nevén MOM-sportuszoda, miután értesült róla, hogy az úszósávot az általuk meghirdetett feltételek szerint lefoglalni kívánó sportegyesület, az Atlasz az LMBTQ emberek egylete, megtagadta a bérlés – amúgy mindenkinek elérhető – lehetőségét.
A hír bár egy nappal Orbán fellépését követte, az eset nyilván előbb történt, így nem is írhatjuk Orbán számlájára. Dehogynem. S nem csak azért, mert hónapok óta az áldásával (majd nem!) buzizzák Vonát, hanem azért, mert egy olyan közegben, ahol megtörténhet egy ilyen MOM-os eset, nos, ott állt be a kórusba óbégatni a miniszterelnök is. S nem is szégyellte el magát érte.
Persze szégyenkezésre másoknak is oka lenne, hisz aki úgy gondolja, hogy Orbán „csupán” Vonát buzizta le, nyilvánvalóan ámítja magát. A miniszterelnök az országot vette a szájára.
