A papság széljobbos párttámogatással állítaná vissza a vasárnapi boltzárat

  • narancs.hu
  • 2016. november 27.

Villámnarancs

Nyugi, egyelőre csak Szlovákiában: konkrétan a szomszédba mentek a hülyeségért.

Szlovákia – egyik – fél náci parlamenti pártja, az SNS (Szlovák Nemzeti Párt) nagy erőkkel szállt síkra a katolikus egyház azon, számunkra oly kedvesen ismerős kezdeményezéséért, mely visszahozná a vasárnapi boltzárat. Vissza? Honnan? Nem mitőlünk, hanem egyenest a kommunista érából.

„A vasárnapi munka modern rabszolgatartás. A rabszolgatartók pedig a nemzetközi üzletláncok. Paradox módon az ateista szocialista rendszerben érvényben volt a vasárnapi zárva tartás” – idézi a pozsonyi Új Szó Andrej Dankót, a szélnacionalista párt elnökét, aki úgy véli, ha vasárnap zárva lennének a boltok, az „fellendíthetné a vidéki turizmust vagy a múzeumlátogatásokat”.

Ja, ez nagyon valószínű: már látjuk is magunk előtt a Lidl helyett a múzeumok felé hömpölygő atyafiak tömegét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.