Még az október 23-i Kossuth téri események miatt fordult a TASZ az alapvető jogok biztosához. A kormány által fizetett magáncég akkor önkényesen szelektált a térre érkező ünneplők között. A TASZ szerint sérült a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, valamint a személyi szabadság, amikor az ünnepség elkerített területére nem engedtek be egy ellenzéki politikust. Vagyis nem engedték be Juhász Pétert, aki ekkor szervezett először füttykoncertet Orbán Viktor tiszteletére. A TASZ álláspontja szerint „a nemzeti ünnep mindenkié”, ennek értelmében szabadon megfogalmazhatók akár kritikus vélemények is, emiatt a rendezvényről senki nem zárható ki.
Székely László ombudsmani jelentése szerint nem árt szem előtt tartani, hogy az államnak és intézményeinek nincsenek alapjogai, és bár a véleménynyilvánítás szabadsága melletti kiállás alkalmával hangsúlyozza, hogy az állami rendezvény bizonyos prioritásokat élvez, ettől még az állampolgárok ok nélkül nem korlátozhatók, mert „alkotmányosan védett magatartás az állami rendezvény tartalmával, jellegével, keretével szembeni tiltakozás kifejezése”. Emellett jelentős különbséget tesz az eset kapcsán az ombudsman a demokratikus legitimációval rendelkező rendőrség és a rendezvényt biztosító magáncég (security) között, hiszen előbbi közhatalommal rendelkezik, így az állam nevében alapjogok korlátozására is fel van jogosítva, míg egy magáncég nem. Éppen ezért felhívja az illetékes hivatalok figyelmét a jelentésben foglaltakra, hogy a jövőbeli rendezvényeket ezek figyelembe vételével szervezzék és biztosítsák.
Tippelhető, vajon a Fidesz magasról vagy magasabbról tesz az alapvető jogok biztosának közlésére, ahogyan az alapvető jogokra is úgy általában.
