Balog Zoltán minisztériuma mélyen hallgat a Kertész-emléktábla avatásáról

  • - palosm -
  • 2017. november 9.

Villámnarancs

„Az emberek végül is rákényszerülnek, hogy korruptak legyenek, de az e miatti elkerülhetetlen önmegvetésükért egyszer mindig bosszút állnak – valaki máson.”

Szerdán arról írtunk, hogy tíz hónapnyi működés után végre hallatott magáról a 2017-ben egymilliárd forintból gazdálkodó, Schmidt Mária fennhatósága alá tartozó Kertész Imre Intézet: feltettek a Török utcában egy emléktáblát. Az intézetnek ráadásul már honlapja is van, igaz, azon csak egy csomó ígéret olvasható egyelőre, és úgy tűnik, ezek nagy részének megvalósításától egy érvényes hagyatéki végzés mindenképpen elválasztja Schmidtéket.

false

 

Fotó: 444.hu

Csütörtökön reggel aztán a szerkesztőség ablakán befújt a szél egy meghívót, amiből kiderült: az emléktáblát

nem kisebb személyiség fogja fölavatni Kertész születésnapján, november 9-én délben, mint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

false

A kérdés már csak az, hogy a haza, a magyar kultúra és a Nobel-díjas író emlékének sorsát törődő figyelemmel kísérő állampolgárok érdeklődésére számot tartó eseményről miért nem írnak egyetlen büdös szót sem semmilyen valóban nyilvános fórumon.

Például miért nem tájékoztat róla a minisztérium honlapja, és mi az oka annak, hogy az Emmi eseménynaptárában és az MTI agendájában sem szerepel?

A válasz persze nem bonyolult.

Az elhallgatott avatást nyugodtan értelmezhetjük egyfajta beismerésként is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.