Balog Zoltán minisztériuma mélyen hallgat a Kertész-emléktábla avatásáról

  • - palosm -
  • 2017. november 9.

Villámnarancs

„Az emberek végül is rákényszerülnek, hogy korruptak legyenek, de az e miatti elkerülhetetlen önmegvetésükért egyszer mindig bosszút állnak – valaki máson.”

Szerdán arról írtunk, hogy tíz hónapnyi működés után végre hallatott magáról a 2017-ben egymilliárd forintból gazdálkodó, Schmidt Mária fennhatósága alá tartozó Kertész Imre Intézet: feltettek a Török utcában egy emléktáblát. Az intézetnek ráadásul már honlapja is van, igaz, azon csak egy csomó ígéret olvasható egyelőre, és úgy tűnik, ezek nagy részének megvalósításától egy érvényes hagyatéki végzés mindenképpen elválasztja Schmidtéket.

false

 

Fotó: 444.hu

Csütörtökön reggel aztán a szerkesztőség ablakán befújt a szél egy meghívót, amiből kiderült: az emléktáblát

nem kisebb személyiség fogja fölavatni Kertész születésnapján, november 9-én délben, mint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

false

A kérdés már csak az, hogy a haza, a magyar kultúra és a Nobel-díjas író emlékének sorsát törődő figyelemmel kísérő állampolgárok érdeklődésére számot tartó eseményről miért nem írnak egyetlen büdös szót sem semmilyen valóban nyilvános fórumon.

Például miért nem tájékoztat róla a minisztérium honlapja, és mi az oka annak, hogy az Emmi eseménynaptárában és az MTI agendájában sem szerepel?

A válasz persze nem bonyolult.

Az elhallgatott avatást nyugodtan értelmezhetjük egyfajta beismerésként is.

Figyelmébe ajánljuk

Buli a reggeli felfrissüléstől kifulladásig – így látják az idei Szigetet a Narancs fotósai

  • narancs.hu

Meglepő fesztiválszettek, fényes nappal is csapató bulizók, rengeteg por, a koncerten épp elénk beálló ismeretlen, neonfényekkel kivilágított ösvények, napközbeni workshopok, esti koncertek, hajnalig tartó bulik és sakk a WC-ben – a Sziget az idén is pont ugyanolyan őrült, mint a korábbi években. Mutatjuk a Narancs fotósainak legjobb képeit az idei fesztiválról! 

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.