Bayer kiszáll, mert leszóltak neki

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 26.

Villámnarancs

De előbb még terjeng egy kicsit: így még szánalmasabb az egész.

Hosszú interjúban mentegetőzik a keresztes lovag. Néhány odaköpött „dehogy adom vissza” után Bayer Zsolt rászánta magát, hogy hosszabban is kifejtse… Nos, a Mandineren megjelent kitárulkozás mindenekelőtt hosszú, nagyon-nagyon hosszú. A lényege azonban röviden összefoglalható:

Bayer alapvetően gyáva alak.

Kijelenti ugyanis, hogy vége a kurvaanyázásnak, dühöngésnek, nem ír több politikai publicisztikát, mert „Márai és Kosztolányi szelleme (…) valóban itt lebeg, itt van ez a lovagkereszt is – úgyhogy ezzel most már szakítani kell”.

Bayer természetesen most is csak öblöget Márai és Kosztolányi nevével, a szellemük, ah, az a marha nagy szellemük pedig soha semmiben nem zavarta őt eddig sem. A pillanatnyi elkushadási tervek mögött egy egészen másik szellemalak áll: „egy e helyt meg nem nevezendő barátom, akinek fölöttébb adok a véleményére (…) azt írta: »Ugye tudod, hogy nem a trágárságodért kaptad. A lovagkereszt pedig kötelez.«”

Vagyis leszóltak neki.

Találgassuk, hogy kicsoda? Tök mindegy.

De hogy azért mégsem olyan egyszerű ez a nagy nekijuhászodás, jól mutatja, hogy Bayer egy olyan mélységesen aljas mondattal búcsúzik „munkásságától”, amitől tényleg csak hányni lehet: „Ha a német nép kicsit többet kurvaanyázott volna ezer év alatt, nem lett volna Auschwitz” – állapítja meg, de azért hozzáteszi, mindezt „félve” mondja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.