CEU-vezetőkkel „beszélget” majd Kovács Zoltán és Schmidt Mária a Terror Házában

  • narancs.hu
  • 2017. május 1.

Villámnarancs

Akármi is lesz, azt a sok hazugságot most hús-vér emberek szemébe kell mondaniuk. Nem zárjuk ki, hogy lesz valami haszna.

Érdekes programról számol be a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet Facebook-oldala.

A baloldal sírásója című programon – ami Schmidt közmédiás blogjában megjelent sorosista világ-összeesküvést leleplező agymenésének címét viseli – ott lesznek a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesei, Fodor Éva és Enyedi Zsolt is. A másik oldalon pedig Kovács Zoltán kormányszóvivő, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetője (ő ugye a CEU-n végzett, még ha arra nem is emlékezett egy kormányinfón, hogy milyen diplomát is kapott), Maruzsa Zoltán, az Emmi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára és Schmidt Mária főigazgató (volt Soros-ösztöndíjas). A beszélgetést Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója – és úgy általában Schmidt Mária jobbkeze – vezeti.

A beszélgetést azért tettük idézőjelbe

a címben, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy egy ilyen programon, ezen a helyszínen és ezzel a moderátorral lesz lehetőség valódi beszélgetésre. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Enyedi Zsolt szemtől szemben teheti fel a kérdést Maruzsa Zoltánnak arról, hogy milyen érzés a Magyar Tudományos Akadémia elnökével és a nemzetközi tudományos világgal szemben szakmainak álcázott politikai döntések mellé állni. Ilyesmire pedig nem volt lehetőség korábban, hiszen a CEU-val nem ült le tárgyalni a kormány.

Feszült hangulatú és mérhetetlenül szomorú esemény lesz,

az biztos. És azt a téves látszatot kelti majd, hogy Schmidt szövege (az esszé elnevezés itt nem lenne ildomos) alapvetően párbeszédképes és releváns. De persze nem zárjuk ki, hogy lesz valami haszna, hisz beszélgetni nagyszerű dolog.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.