Durván cenzúrázott egy már moziban futó magyar filmet Kálomista – és ez mindenkinek oké, az alkotók is tűrik

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 30.

Villámnarancs

Saját magát radíroztatta ki.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Amíg az én kenyeremet eszitek, kis rohadékok, addig a nénikétekkel szórakozzatok, ne velem – körülbelül ez a filozófia süt Kálomista Gábor ötvenes éveket idéző eljárásából. S ezt a mai Magyarországon simán megteheti.

Isten hozott a tört gerincű alattvalók országában!

Gigor Attila Kút című filmjéből vágatta ki a borászból vagy miből lett filmügyi tótumfaktum azt a jelenetet, amiben ő (egy tévéműsorban!) feltűnik. „Több filmszínház üzemeltetője is megerősítette, a forgalmazó Vertigo Média szerdán írásban jelezte, hogy egy jelenetcsere miatt új kópiákat küldenek Gigor alkotásából, és a jövőben kizárólag ezt az új verziót vetítsék az amúgy már egy hete bemutatott filmből” – írja a Népszabó.

A lap így folytatja: „Az ügyről – mintha mi sem történt volna – senki sem nyilatkozik. Maga Kálomista azt állítja, hogy nincs álláspontja, jóllehet amikor megkerestük az ügyben, a múlt heti cikkünkre utalva, így szólt a telefonba: Halló, itt Abszurdisztán!”

Az, basszus, Abszurdisztán. Belevaló sötét alakokkal.

Gazduraságunknak az nem tetszik, hogy a Hír Tv kétségkívül gyalázatos korszakának egyik kétségkívül gyalázatos műsorában, a Páholyban látszik, pontosabban látszott. Ezt speciel megértjük. De akkor is: menjen Kálomista a jó büdös francba!

Az ország, ahol pedig ezt megteheti, nos, erősen szégyellje magát!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.