Habsburg György megígérte nekünk a 2024-es olimpiát. Vajon mennyiért?

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 14.

Villámnarancs

Jaj nekünk, ha kihasználja a kapcsolatait.

Budapest 2024-es olimpiai pályázatának sikere érdekében, életében először jár ötkarikás játékokon az utolsó magyar király, IV. Károly unokája – jelenti az MTI, hozzátéve azt is, hogy

Habsburg György az olimpia végéig Rióban kampányol

majd a magyar kandidálásért.

„Kell népszerűsíteni a pályázatot, mert nagyon erős ellenfelekkel kell megküzdeni a rendezésért” – mondta, s azt ígérte, hogy „igyekszik kapcsolatait kihasználni”.

Távol álljon tőlünk, hogy rosszat feltételezzünk Habsburg Györgyről, de azért a valóságtól eléggé elrugaszkodottnak tűnik az a gyermeki hozzáállás, ahogy egyszerre csak a magyar olimpia nagy támogatójává vált a semmiből előbújva.

Akkor meg miért e felbuzdulás?

Talán így akarja megbosszulni a lassan 100 éves sérelmeket, s 2025-ben, a totális csődben, a magyar olimpiai falu romjain átgázolva kiáltaná ki ismét a királyságot? Na, ne! Ennél egy picivel talán reálisabbnak tűnik, hogy igenis, van az a pénz, amiért egy magára valamit is adó királyi sarj hajlandó lenne Schmitt Pállal az oldalán reprezentálni.

Vajon mennyiért?

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.