Kedves romániai magyar állampolgárok, drága véreink, szevasztok, itt kerítés épül!

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 12.

Villámnarancs

„A kerítéselemek már a térségben vannak” – Bakondi Gy.

Bakondi György beköltözhetne a Magyar Televízió épületébe, hiszen gyakrabban bukkan fel, mint a meteorológus, ráadásul mindig ugyanazt fújja, így a migránsok meg úgy… Tegnap például ezt mondta: „A magyar és a szerb határt is intenzíven őrzi a román rendőrség, határőrség, csendőrség, mindazonáltal továbbra is egy új migrációs – akár Szerbiából vagy Bulgáriából Románia felé irányuló – vonal kialakulásának megakadályozására kell törekedni.”

Nos, ha jól vesszük ki szavaiból, akkor szerinte most a szerb–román, illetve a bolgár–román határon gyűlnek a migránsok, ami normális esetben a szerb, román, bolgár határvédelemre tartozik. Bakondi szerint azonban egyáltalán nem ez az ábra, mint mondja: „az új útvonalak további erőfeszítéseket igényelnének a magyar határrendészettől, hogy a magyar–román határon is biztosítsák a magyar–szerb szakaszon elért biztonságot.”

Vagyis: itt az idő, hogy felhúzzunk végre egy szépséges kerítést a román–magyar határra is.

„Az ehhez kapcsolódó összes mérnöki munkát már elvégezték, a tereprendezés megtörtént, a kerítéselemek már a térségben vannak, a Magyar Honvédségnek pedig már komoly tapasztalata van kerítésépítésében” – mondja Bakondi, de mi már előre sajnáljuk.

Mert mi lesz akkor, ha a legújabb „migrációs vonal kialakulása” a levegőből várható? Ha pl.

Soros György ajándék repülőiről fogják ledobálni ejtőernyővel a migránsokat?

Bekeríti a magyar légteret is? Miért ne? Abban biztosak lehetünk, ha Bakondi legközelebb ezt mondaná a tévében, a riporter akkor sem kérdezne tőle semmi, csak bólogatna rendületlenül.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.